Ugrás a tartalomhoz

angebracht

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: /aŋɛbraχt/

Igealak

  1. anbringen múlt idő melléknévi igenév alakja

Melléknév

angebracht (középfok angebrachter, felsőfok am angebrachtsten)

  1. alkalmas (helyénvaló)