bólusz

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈboːlus]

Főnév

bólusz

1. Festészeti alapozó anyagként használt természetes ásvány, agyagföldszilikát.

Ragozás

bólusz ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	bólusz	bóluszok
tárgyeset	bóluszt	bóluszokat
részes eset	bólusznak	bóluszoknak
-val/-vel	bólusszal	bóluszokkal
-ért	bóluszért	bóluszokért
-vá/-vé	bólusszá	bóluszokká
-ig	bóluszig	bóluszokig
-ként	bóluszként	bóluszokként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	bóluszban	bóluszokban
-on/-en/-ön	bóluszon	bóluszokon
-nál/-nél	bólusznál	bóluszoknál
-ba/-be	bóluszba	bóluszokba
-ra/-re	bóluszra	bóluszokra
-hoz/-hez/-höz	bóluszhoz	bóluszokhoz
-ból/-ből	bóluszból	bóluszokból
-ról/-ről	bóluszról	bóluszokról
-tól/-től	bólusztól	bóluszoktól

bólusz birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	bóluszom	bóluszaim
a te	bóluszod	bóluszaid
az ő/ön/maga az önök/maguk	bólusza	bóluszai
a mi	bóluszunk	bóluszaink
a ti	bóluszotok	bóluszaitok
az ő	bóluszuk	bóluszaik