Ugrás a tartalomhoz

ballistic missile

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol


Főnév

ballistic missile (tsz. ballistic missiles)

  1. (informatika) A ballisztikus rakéta (ballistic missile) olyan rakétafegyver, amely egy előre meghatározott pályán, a fizika törvényeinek engedelmeskedve – azaz ballisztikus pályán – repül a célpont felé. A legtöbb ballisztikus rakéta rakéta-hajtással indít, majd rövid gyorsítás után a légkörön kívüli térben repül, végül gravitációs hatásra zuhan vissza a célra.


1. Fogalom és alapelv

A ballisztikus rakéták nem irányítottak a teljes repülési útvonaluk során. A gyorsítási szakaszban a rakétahajtómű aktív, majd a repülési pálya nagy részében – az űrben – a rakéta hajtóműve már nem működik. A célpont felé történő mozgást ezután a gravitáció és a kezdeti sebesség határozza meg, hasonlóan egy elhajított kőhöz, csak sokkal nagyobb távolságon.


2. Főbb szakaszai

A ballisztikus rakéta repülését három fő szakaszra oszthatjuk:

a) Gyorsítási szakasz

  • A rakétahajtómű működik (szilárd vagy folyékony hajtóanyaggal).
  • A rakéta elhagyja a légkört, gyakran 100 km feletti magasságban.
  • Többfokozatú rakéták esetén az alsóbb fokozatok leválnak.

b) Szuborbitális pálya (űrszakasz)

  • A rakéta (vagy annak robbanófeje) az űrben halad tovább, ahol nincs légellenállás.
  • Itt nem történik irányítás, a rakéta tehetetlenségi pályán mozog.

c) Visszatérési és célba jutási szakasz

  • A rakéta belép a légkörbe.
  • A robbanófej (vagy több darabra szakadó fejek – MIRV) a célra zuhan.
  • Itt hatalmas sebességgel csapódik be – akár 5–7 km/s sebességgel.


3. Típusok hatótávolság szerint

A rakétákat hatótávolságuk szerint is osztályozzuk:

Típus Hatótávolság Példa
Rövid hatótávolságú (SRBM) <1000 km Iskander (Oroszország)
Közepes hatótávolságú (MRBM) 1000–3000 km Agni-II (India)
Közepes-hosszú hatótávolságú (IRBM) 3000–5500 km DF-26 (Kína)
Interkontinentális (ICBM) >5500 km Minuteman III (USA), RS-28 Sarmat (Oroszország)


4. MIRV technológia

A MIRV (Multiple Independently targetable Reentry Vehicle) lehetővé teszi, hogy egyetlen ballisztikus rakéta több, egymástól független célpontot támadjon meg. A rakéta orrkúpja különálló robbanófejeket tartalmaz, melyeket a pálya legmagasabb pontján szór szét. Ez jelentősen növeli a fegyver pusztítóerejét és megnehezíti az elfogását.


5. Hajtóanyagok

a) Szilárd hajtóanyag

  • Előnye: egyszerű tárolás, gyors indítás, hosszú készenléti idő.
  • Hátránya: nem lehet kikapcsolni.

b) Folyékony hajtóanyag

  • Előnye: irányíthatóbb tolóerő.
  • Hátránya: karbantartás- és időigényes üzemanyag-töltés.


6. Irányítás és navigáció

A ballisztikus rakéták repülési pályáját a gyorsítási szakaszban állítják be. A célzási hibák csökkentésére különböző irányítórendszerek állnak rendelkezésre:

  • Inerciális navigáció – giroszkópok és gyorsulásmérők segítségével számítják a rakéta helyzetét.
  • Csillagnavigáció – különösen ICBM-eknél használják az űrben, ahol a csillagok pontos helyzete alapján finomítják az irányt.
  • Műholdas korrekció (GPS/GLONASS) – nem jellemző katonai ballisztikus rakétáknál, mivel háborús körülmények között zavarható.


7. Elhárítás és védekezés

Ballisztikus rakéták elleni védekezés rendkívül nehéz:

  • ABM-rendszerek (Anti-Ballistic Missile): céljuk az ICBM-ek elfogása még az űrszakaszban vagy a visszatérő szakaszban.
  • Példák: THAAD (USA), Aegis BMD (USA), S-500 Prometey (Oroszország), Arrow 3 (Izrael).

A modern MIRV rendszerek, csali eszközök és manőverező robbanófejek jelentősen csökkentik az elfogás esélyét.


8. Fegyverzeti jelentőség

Ballisztikus rakéták gyakran nukleáris robbanófejek hordozására szolgálnak. Az ún. „nagyhatalmak” (pl. USA, Oroszország, Kína, India) saját ICBM- és tengeralattjáróról indítható változatokkal rendelkeznek. Ezek a fegyverek stratégiai elrettentés céljából léteznek – ez az ún. MAD-doktrína (Mutually Assured Destruction).


9. Fontosabb rendszerek és országok

Ország Jellemző ballisztikus rakéták
USA Minuteman III, Trident II (SLBM)
Oroszország RS-24 Yars, RS-28 Sarmat, R-29RMU2
Kína DF-31, DF-41
India Agni sorozat
Pakisztán Shaheen, Ghauri
Észak-Korea Hwasong-15, Hwasong-17
Izrael Jericho III


10. SLBM – Tengeralattjáróról indítható rakéták

A SLBM (Submarine-Launched Ballistic Missile) típusok külön kategóriát képeznek. A tengeralattjárók rejtettsége miatt ezek a fegyverek különösen fontosak a második csapás lehetőségének biztosítására. Példák:

  • USA: Trident II (Ohio-osztály)
  • Oroszország: RSM-56 Bulava
  • Kína: JL-3


11. Nemzetközi egyezmények

A ballisztikus rakéták elterjedése miatt több nemzetközi szerződés és egyezmény próbálta korlátozni azok fejlesztését és telepítését:

  • START-egyezmények – USA és Oroszország között.
  • INF-szerződés – közepes hatótávolságú rakéták betiltása (2019-ben felmondva).
  • MTCR (Missile Technology Control Regime) – 1987 óta korlátozza a rakétatechnológia exportját.


12. Jövőbeli fejlesztések

A fejlesztések iránya az alábbiakat célozza:

  • Hipersebességű robbanófejek (pl. Avangard – Oroszország)
  • Manőverező újra-belépő egységek, amelyek képesek irányt váltani a légkörben.
  • Mobil indító platformok, nehezebben felderíthető egységek.


13. Kritika és viták

A ballisztikus rakéták léte számos etikai és biztonsági kérdést vet fel:

  • A tévedésből történő indítás veszélye.
  • Kettős felhasználású technológia: űrkutatási célú rakétákból könnyen fejleszthetők katonai célú fegyverek.
  • Fenyegetés a nem-nukleáris országok számára.


Összefoglalás

A ballisztikus rakéták a modern hadviselés legfélelmetesebb fegyverei közé tartoznak. Bár technikailag rendkívül összetettek, alapelvük mégis egyszerű: egy kezdeti gyorsítást követően tehetetlenségi pályán zuhannak le a célpontra. Napjainkban stratégiai elrettentés, geopolitikai nyomásgyakorlás és haditechnikai fölény eszközei. Ugyanakkor a világ egyensúlyának fenntartásában is szerepet játszanak, azáltal, hogy jelenlétük önmagában is visszatartó erőt képvisel.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=ballistic_missile&oldid=3505701”