balta

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbɒltɒ]

Főnév

balta

  1. Favágásra használt, hosszú nyelű, ék alakú éles vasszerszám.

Etimológia

Egy ótörök *balta szóból.

Fordítások

Ragozás

balta ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset balta balták
tárgyeset baltát baltákat
részes eset baltának baltáknak
-val/-vel baltával baltákkal
-ért baltáért baltákért
-vá/-vé baltává baltákká
-ig baltáig baltákig
-ként baltaként baltákként
-ul/-ül - -
-ban/-ben baltában baltákban
-on/-en/-ön baltán baltákon
-nál/-nél baltánál baltáknál
-ba/-be baltába baltákba
-ra/-re baltára baltákra
-hoz/-hez/-höz baltához baltákhoz
-ból/-ből baltából baltákból
-ról/-ről baltáról baltákról
-tól/-től baltától baltáktól
balta birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én baltám baltáim
a te baltád baltáid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
baltája baltái
a mi baltánk baltáink
a ti baltátok baltáitok
az ő baltájuk baltáik

Szinonimák

További információk

  • balta - A magyar nyelv értelmező szótára
  • balta - Új magyar etimológiai szótár
  • balta - Szótár.net (hu-hu)
  • balta - DeepL Translator (hu-de)
  • balta - Яндекс Переводчик (hu-ru)
  • balta - Google Translate (hu-en)
  • balta - Akadémiai helyesírási szótár
  • balta - Wikipédia (magyar)