balta
Megjelenés
Kiejtés
- IPA: [ ˈbɒltɒ]
Főnév
balta
- Favágásra használt, hosszú nyelű, ék alakú éles vasszerszám.
Etimológia
Egy ótörök *balta szóból.
Fordítások
Tartalom
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | balta | balták |
| tárgyeset | baltát | baltákat |
| részes eset | baltának | baltáknak |
| -val/-vel | baltával | baltákkal |
| -ért | baltáért | baltákért |
| -vá/-vé | baltává | baltákká |
| -ig | baltáig | baltákig |
| -ként | baltaként | baltákként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | baltában | baltákban |
| -on/-en/-ön | baltán | baltákon |
| -nál/-nél | baltánál | baltáknál |
| -ba/-be | baltába | baltákba |
| -ra/-re | baltára | baltákra |
| -hoz/-hez/-höz | baltához | baltákhoz |
| -ból/-ből | baltából | baltákból |
| -ról/-ről | baltáról | baltákról |
| -tól/-től | baltától | baltáktól |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | baltám | baltáim |
| a te | baltád | baltáid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
baltája | baltái |
| a mi | baltánk | baltáink |
| a ti | baltátok | baltáitok |
| az ő | baltájuk | baltáik |