burn

Angol

Kiejtés

• IPA : /bɜː(r)n/
•  hallgatás (US)

Ige

Főnévi igenév to burn

E.sz. 3. személy burns

Egyszerű múlt burnt

Múlt idejű mn-i igenév

Jelen idejű mn-i igenév burning

1. ég
   • 1909, Jack London, Martin Eden, Chapter 1:

     He felt a shock himself, and a blush of embarrassment shone faintly on his sunburned cheeks, though to him it burned as hotly as when his cheeks had been exposed to the open furnace-door in the fire-room.

2. éget
3. elég
4. eléget
5. tündöklik
   • 1909, Jack London, Martin Eden, Chapter 2:

     Overhead drifted a pale crescent moon, and the Southern Cross burned low in the sky.

Vonzatok

• burn down

Szókapcsolatok

• burn with shame

Jegyzetek