civakodás

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈt͡sivɒkodaːʃ]

Főnév

civakodás

1. veszekedés, marakodás, perlekedés

Etimológia

civakodik +‎ -ás

Fordítások

Tartalom

angol: altercation (en), miff (en) német: Hader (de) hn, Zank (de) hn

Ragozás

civakodás ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	civakodás	civakodások
tárgyeset	civakodást	civakodásokat
részes eset	civakodásnak	civakodásoknak
-val/-vel	civakodással	civakodásokkal
-ért	civakodásért	civakodásokért
-vá/-vé	civakodássá	civakodásokká
-ig	civakodásig	civakodásokig
-ként	civakodásként	civakodásokként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	civakodásban	civakodásokban
-on/-en/-ön	civakodáson	civakodásokon
-nál/-nél	civakodásnál	civakodásoknál
-ba/-be	civakodásba	civakodásokba
-ra/-re	civakodásra	civakodásokra
-hoz/-hez/-höz	civakodáshoz	civakodásokhoz
-ból/-ből	civakodásból	civakodásokból
-ról/-ről	civakodásról	civakodásokról
-tól/-től	civakodástól	civakodásoktól

civakodás birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	civakodásom	civakodásaim
a te	civakodásod	civakodásaid
az ő/ön/maga az önök/maguk	civakodása	civakodásai
a mi	civakodásunk	civakodásaink
a ti	civakodásotok	civakodásaitok
az ő	civakodásuk	civakodásaik