csoda

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈt͡ʃodɒ]

Főnév

csoda (többes szám csodák)

  1. Földöntúli esemény.

Etimológia

Egy szláv *csudo szóból, vö. horvát čudo.

Fordítások

Ragozás

csoda ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset csoda csodák
tárgyeset csodát csodákat
részes eset csodának csodáknak
-val/-vel csodával csodákkal
-ért csodáért csodákért
-vá/-vé csodává csodákká
-ig csodáig csodákig
-ként csodaként csodákként
-ul/-ül - -
-ban/-ben csodában csodákban
-on/-en/-ön csodán csodákon
-nál/-nél csodánál csodáknál
-ba/-be csodába csodákba
-ra/-re csodára csodákra
-hoz/-hez/-höz csodához csodákhoz
-ból/-ből csodából csodákból
-ról/-ről csodáról csodákról
-tól/-től csodától csodáktól
csoda birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én csodám csodáim
a te csodád csodáid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
csodája csodái
a mi csodánk csodáink
a ti csodátok csodáitok
az ő csodájuk csodáik

Szinonimák

Származékok

Lásd még