decens

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈdɛt͡sɛnʃ]

Melléknév

decens

  1. Illendő, tisztességtudó, tapintatos, tartózkodó.