dolcsi
Kiejtés
- IPA: [ ˈdolt͡ʃi]
Főnév
dolcsi
- (tréfásan) Dollár.
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | dolcsi | dolcsik |
| tárgyeset | dolcsit | dolcsikat |
| részes eset | dolcsinak | dolcsiknak |
| -val/-vel | dolcsival | dolcsikkal |
| -ért | dolcsiért | dolcsikért |
| -vá/-vé | dolcsivá | dolcsikká |
| -ig | dolcsiig | dolcsikig |
| -ként | dolcsiként | dolcsikként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | dolcsiban | dolcsikban |
| -on/-en/-ön | dolcsin | dolcsikon |
| -nál/-nél | dolcsinál | dolcsiknál |
| -ba/-be | dolcsiba | dolcsikba |
| -ra/-re | dolcsira | dolcsikra |
| -hoz/-hez/-höz | dolcsihoz | dolcsikhoz |
| -ból/-ből | dolcsiból | dolcsikból |
| -ról/-ről | dolcsiról | dolcsikról |
| -tól/-től | dolcsitól | dolcsiktól |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | dolcsim | dolcsijaim |
| a te | dolcsid | dolcsijaid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
dolcsija | dolcsijai |
| a mi | dolcsink | dolcsijaink |
| a ti | dolcsitok | dolcsijaitok |
| az ő | dolcsijuk | dolcsijaik |
- 4
Forrás
- Magyar Értelmező Szótár (ISBN 963 05 8416 6)