drótostót

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈdroːtoʃtoːt]

Főnév

drótostót

  1. A drótostót (szlovákul: slovenský drotár) törött cserépedények és lyukas fémedények javításával foglalkozó vándoriparos volt.

A második világháborúig Budapest jellegzetes alakjai voltak. „Fazikat fótooznyi”, „drótoznyi-fótoznyi” kiáltással járták az utcákat, udvarokat. Többségük Árva, Trencsén vagy Liptó vármegyékből érkezett. A 20. század leghíresebb drótosai Abaúj vármegyéből származtak. Az edényfoltozók között a szlovákok (tótok) mellett sok cigány is volt. Szerszámaikat, a munkájukhoz szükséges anyagot hátukon faládában hordták. A drótostótok jellegzetes ruházata volt a széleskarimájú kalap és a bocskor. A háború a fővárosnak ezt a színfoltját magával sodorta. Nagytarcsán az 1960-as években még dolgozott egy drótostót. Kerékpárjára akasztott faládával, a hátsó csomagtartóra kötözött bádoglemez köteggel járta a falut: "Drotos, dajtye hrünce drotuvaty" – kántálta.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=drótostót&oldid=3172687”