Ugrás a tartalomhoz

erhaben

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: /ɛɐ̯habɛn/

Melléknév

erhaben (középfok erhabener, felsőfok am erhabensten)

  1. fenséges, fennkölt
  2. magasztos, felemelő