erkély

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Júlia erkélye Veronában

Flag of Hungary.svg Magyar

Főnév

erkély

  1. (építészet) Az erkély az épület homlokzati síkjától kinyúló, szerkezetileg rendszerint konzolos, függesztett, vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású és helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér.[1]

Etimológia

A német Erker módosult átvétele.

Szinonimák

Származékok

Fordítások


Ragozás

erkély birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én erkélyem erkélyeim
a te erkélyed erkélyeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
erkélye erkélyei
a mi erkélyünk erkélyeink
a ti erkélyetek erkélyeitek
az ő erkélyük erkélyeik

Forrás