eszmélet

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɛsmeːlɛt]

Főnév

eszmélet

  1. A tudatos gondolkodás. öntudat

Etimológia

Az eszmél igéből.

Fordítások

Ragozás

eszmélet ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset eszmélet eszméletek
tárgyeset eszméletet eszméleteket
részes eset eszméletnek eszméleteknek
-val/-vel eszmélettel eszméletekkel
-ért eszméletért eszméletekért
-vá/-vé eszméletté eszméletekké
-ig eszméletig eszméletekig
-ként eszméletként eszméletekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben eszméletben eszméletekben
-on/-en/-ön eszméleten eszméleteken
-nál/-nél eszméletnél eszméleteknél
-ba/-be eszméletbe eszméletekbe
-ra/-re eszméletre eszméletekre
-hoz/-hez/-höz eszmélethez eszméletekhez
-ból/-ből eszméletből eszméletekből
-ról/-ről eszméletről eszméletekről
-tól/-től eszmélettől eszméletektől
eszmélet birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én eszméletem eszméleteim
a te eszméleted eszméleteid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
eszmélete eszméletei
a mi eszméletünk eszméleteink
a ti eszméletetek eszméleteitek
az ő eszméletük eszméleteik

Származékok