Ugrás a tartalomhoz

etilén-diamin-tetraecetsav

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɛtileːndijɒmintɛtrɒɛt͡sɛt͡ʃːɒv]

Főnév

etilén-diamin-tetraecetsav

  1. (gyógyszertan) Az EDTA (etilén-diamin-tetraecetsav) egy szerves vegyület, amely a kelátképzők közé tartozik. Képessége, hogy fémionokkal komplexet képezzen, számos alkalmazást tesz lehetővé az orvostudományban, a környezetvédelemben, valamint az iparban. Az EDTA számos különböző fémionhoz, például ólomhoz, higanyhoz, kalciumhoz és vashoz is képes kötődni.

Kémiai jellemzők

  • Kémiai képlet: C₁₀H₁₄N₂O₈
  • Molekulatömeg: 292,24 g/mol
  • Állapot: Színtelen kristályos por, vízben oldódik.

Az EDTA négy karboxilcsoporttal és két aminocsoporttal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik számára, hogy stabil komplexeket képezzen fémionokkal. A molekula képes a fémionokat több kötőhellyel megkötni, így stabil kelátkomplexet képez.

Alkalmazási területek

  1. Orvostudomány:
    • Ólommérgezés kezelése: Az EDTA-t gyakran alkalmazzák ólommérgezés esetén, mivel megkötni a vérben található ólmot, ezáltal csökkenti annak toxicitását, és elősegíti a kiürülését a vesén keresztül.
    • Vasfelhalmozódás kezelése: Az EDTA használható a vaspusztító terápiákban is, például thalassémiában, hogy csökkentse a szervezetben felhalmozódott vas mennyiségét.
    • Műtét utáni szövődmények csökkentése: Bizonyos esetekben az EDTA-t a műtéti beavatkozások során a szövetek védelme érdekében használják.
  2. Környezetvédelem:
    • Az EDTA-t használják a nehézfémek eltávolítására a talajból és a vízből. A kelátképző hatás lehetővé teszi a fémionok kémiai átalakulását és megkötését, így azok nem tudnak szennyezést okozni.
  3. Ipari alkalmazások:
    • Élelmiszeripar: Az EDTA-t antioxidánsként használják bizonyos élelmiszerekben, hogy megakadályozza a fémionok oxidáló hatását és a termékek romlását.
    • Kosmetikában: A kozmetikai termékekben is előfordul, mivel segít megkötni a fémionokat, amelyek a termékek stabilitását befolyásolhatják.

Hatásmechanizmus

Az EDTA molekula a fémionokkal való reakció során stabil kelátkomplexeket képez, amelyek vízoldhatóak, így lehetővé teszik a fémek gyors kiürülését a szervezetből. A kelátképzők képesek csökkenteni a fémionok toxicitását azáltal, hogy csökkentik azok szabad formában való jelenlétét a vérben.

Mellékhatások

Bár az EDTA hasznos gyógyszer, bizonyos mellékhatásokkal járhat, például: - Vesekárosodás: Főként nagy dózisok vagy hosszú távú alkalmazás esetén. - Elektrolit-zavarok: Az EDTA nemcsak a toxikus fémionokat, hanem a szükséges ásványi anyagokat is megkötheti, mint például a kalcium és a magnézium, ami elektrolit-egyensúly zavart okozhat. - Allergiás reakciók: Ritkán, de előfordulhat allergiás reakció a kelátképző alkalmazása során.

Összegzés

Az EDTA egy sokoldalú kelátképző, amely hatékonyan alkalmazható különböző orvosi, környezetvédelmi és ipari területeken, különösen nehézfém-mérgezések esetén. Bár számos előnye van, fontos a megfelelő adagolás és a körültekintő alkalmazás a lehetséges mellékhatások elkerülése érdekében.

Fordítások