Ugrás a tartalomhoz

eukarióta

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɛukɒrijoːtɒ]

Főnév

eukarióta

  1. (gyógyszertan) Az eukarióta sejtek olyan összetett felépítésű sejtek, amelyek magukban foglalnak egy membránnal körülvett sejtmagot és különböző membránnal határolt sejtszervecskéket (organellumokat). Az eukarióta élőlények közé tartoznak az állatok, a növények, a gombák és az egysejtű eukarióták (például az amőbák és parányi algák). Az eukarióta sejtek a prokarióta sejtekhez képest sokkal összetettebbek, és lehetővé teszik a szervezetek magas fokú specializációját.

Az eukarióta sejtek felépítése

Az eukarióta sejtek több fontos struktúrából állnak, amelyek mindegyike meghatározott funkciót lát el:

  1. Sejtmag:
    • A sejtmag tartalmazza a genetikai anyagot (DNS-t), amely a sejt működésének irányításáért felelős. A DNS kromoszómákba rendeződik, és a sejtmagmembrán választja el a citoplazmától.
    • A sejtmagban történik a DNS-másolás és az RNS-szintézis, amely lehetővé teszi a fehérjék előállítását.
  2. Mitokondrium:
    • A mitokondrium a sejt energiatermelő központja, ahol a sejtlégzés folyamatában az ATP (adenozin-trifoszfát) termelődik. Az ATP az a molekula, amely a sejt működéséhez szükséges energiát biztosítja.
    • Saját DNS-sel rendelkezik, ami arra utal, hogy a mitokondriumok ősi szimbiózis révén kerültek az eukarióta sejtekbe.
  3. Endoplazmatikus retikulum (ER):
    • Az endoplazmatikus retikulum egy hálózatos szerkezet, amely két típusra osztható:
      • Durva endoplazmatikus retikulum (DER): Riboszómákat tartalmaz, amelyek fehérjéket szintetizálnak.
      • Sima endoplazmatikus retikulum (SER): Lipidek szintéziséért és bizonyos anyagok méregtelenítéséért felelős.
  4. Golgi-készülék:
    • A Golgi-készülék a fehérjék és lipidek módosításával, csomagolásával és szállításával foglalkozik. Fontos szerepet játszik a sejtben szintetizált anyagok végső szerkezetének kialakításában és a sejten belüli szállításban.
  5. Lizoszómák:
    • A lizoszómák olyan enzimeket tartalmazó sejtszervecskék, amelyek lebontják a sejtben feleslegessé vált vagy káros anyagokat, valamint az elöregedett sejtalkotókat.
  6. Sejthártya (plazmamembrán):
    • Az eukarióta sejtek külső burkolata, amely foszfolipid kettős rétegből áll. A sejthártya szabályozza az anyagok be- és kiáramlását, és biztosítja a sejt kapcsolatát a környezetével.
  7. Sejtváz:
    • A sejtváz mikrotubulusokból, mikrofilamentumokból és intermedier filamentumokból álló hálózat, amely a sejtek alakját és mozgékonyságát biztosítja. Ezen kívül szerepet játszik az anyagok szállításában és a sejtosztódásban.

Növényi és állati eukarióta sejtek különbségei

Az állati és növényi sejtek mind eukarióta sejtek, de vannak alapvető különbségeik:

  • Sejtfal: A növényi sejtek sejtfala cellulózból áll, ami biztosítja a sejt merevségét és alakját. Az állati sejtek sejtfalat nem tartalmaznak, így rugalmasabbak.
  • Kloroplasztiszok: A növényi sejtek kloroplasztiszokat tartalmaznak, amelyekben a fotoszintézis zajlik, így képesek napfényből kémiai energiát előállítani. Az állati sejtekben nincsenek kloroplasztiszok.
  • Vakuólum: A növényi sejtek nagy központi vakuólumot tartalmaznak, amely vizet és tápanyagokat tárol, valamint fenntartja a sejtek turgor nyomását. Az állati sejtekben kisebb vakuólumok találhatók, ha egyáltalán jelen vannak.

Az eukarióta sejtek jelentősége

Az eukarióta sejtek komplex szerkezete lehetővé teszi számukra a különféle funkciók ellátását és a specializációt, ami az élővilág sokféleségéhez vezet. Az eukarióta szervezetek képesek nagyobb és bonyolultabb szervezetté válni, mivel sejtjeik egymástól függetlenül is elláthatnak különféle funkciókat. Az eukarióta sejtek felépítése tehát lehetővé tette a soksejtű élőlények kialakulását, a szövetek és szervek rendszereinek megszervezését és a komplex életformák megjelenését.

Összegzés

Az eukarióta sejtek az élővilág egyik legfejlettebb sejttípusa, amely számos membránnal körülvett sejtszervecskét és sejtmagot tartalmaz. Ez a sejttípus alapvető szerepet játszik az összetett életformák kialakulásában és fejlődésében. Az állati, növényi és gombasejtek mind eukarióta sejtek, és különféle sejtszervecskékkel rendelkeznek, amelyek biztosítják az egyedi funkcióik ellátását és lehetővé teszik az élőlények komplex felépítését és működését.

Fordítások