felkiáltás

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈfɛlkijaːltaːʃ]

Főnév

felkiáltás

Etimológia

felkiált +‎ -ás

Fordítások

Tartalom

angol: exclamation (en)

Ragozás

felkiáltás ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	felkiáltás	felkiáltások
tárgyeset	felkiáltást	felkiáltásokat
részes eset	felkiáltásnak	felkiáltásoknak
-val/-vel	felkiáltással	felkiáltásokkal
-ért	felkiáltásért	felkiáltásokért
-vá/-vé	felkiáltássá	felkiáltásokká
-ig	felkiáltásig	felkiáltásokig
-ként	felkiáltásként	felkiáltásokként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	felkiáltásban	felkiáltásokban
-on/-en/-ön	felkiáltáson	felkiáltásokon
-nál/-nél	felkiáltásnál	felkiáltásoknál
-ba/-be	felkiáltásba	felkiáltásokba
-ra/-re	felkiáltásra	felkiáltásokra
-hoz/-hez/-höz	felkiáltáshoz	felkiáltásokhoz
-ból/-ből	felkiáltásból	felkiáltásokból
-ról/-ről	felkiáltásról	felkiáltásokról
-tól/-től	felkiáltástól	felkiáltásoktól

felkiáltás birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	felkiáltásom	felkiáltásaim
a te	felkiáltásod	felkiáltásaid
az ő/ön/maga az önök/maguk	felkiáltása	felkiáltásai
a mi	felkiáltásunk	felkiáltásaink
a ti	felkiáltásotok	felkiáltásaitok
az ő	felkiáltásuk	felkiáltásaik