felkiáltás

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈfɛlkijaːltaːʃ]

Főnév

felkiáltás

Etimológia

felkiált +‎ -ás

Fordítások

Ragozás

felkiáltás ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset felkiáltás felkiáltások
tárgyeset felkiáltást felkiáltásokat
részes eset felkiáltásnak felkiáltásoknak
-val/-vel felkiáltással felkiáltásokkal
-ért felkiáltásért felkiáltásokért
-vá/-vé felkiáltássá felkiáltásokká
-ig felkiáltásig felkiáltásokig
-ként felkiáltásként felkiáltásokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben felkiáltásban felkiáltásokban
-on/-en/-ön felkiáltáson felkiáltásokon
-nál/-nél felkiáltásnál felkiáltásoknál
-ba/-be felkiáltásba felkiáltásokba
-ra/-re felkiáltásra felkiáltásokra
-hoz/-hez/-höz felkiáltáshoz felkiáltásokhoz
-ból/-ből felkiáltásból felkiáltásokból
-ról/-ről felkiáltásról felkiáltásokról
-tól/-től felkiáltástól felkiáltásoktól
felkiáltás birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én felkiáltásom felkiáltásaim
a te felkiáltásod felkiáltásaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
felkiáltása felkiáltásai
a mi felkiáltásunk felkiáltásaink
a ti felkiáltásotok felkiáltásaitok
az ő felkiáltásuk felkiáltásaik