felszólító mód

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈfɛlsoːliːtoːmoːd]

Főnév

felszólító mód

1. (nyelvtan) Az igemódok egyike, amely számos nyelvben utasítás, parancs, illetve kérés kifejezésére használatos. Latin elnevezése, az imperativus nyomán régebben parancsoló módnak is hívták bizonyos nyelvekben.

Fordítások

igemód

angol: conjunction arab: حرف عطف‎ hn (Harf `aTf) szerbhorvát: veznik hn bolgár: съюз hn (sǎjuz) cseh: spojka nn dán: bindeord (da) észt: sidesõna finn: konjunktio (fi), sidesana (fi) francia: conjonction (fr) nn görög: σύνδεσμος (el) hn (sýndesmos) holland: voegwoord (nl) sn szerbhorvát: veznik (sh) hn indonéz: kata penghubung japán: 接続詞 (ja) (setsuzokushi) katalán: conjunció nn kínai: 連接詞, 连接词 (liánjiēcí), 連詞, 连词 (liáncí) Cantonese: 連接詞lin4 zip3 ci4), 連詞lin4 ci4)

latin: coniunctio nn lengyel: spójnik (pl) hn macedón: сврзник hn (sv'rznik) máltai: konġugazzjoni német: Konjunktion (de) nn, Bindewort (de) sn norvég: konjunksjon hn novial: konjunktione olasz: congiunzione (it) nn orosz: союз (ru) hn (sojúz) örmény: շաղկապ (šałkap) portugál: conjunção (pt) nn román: conjuncție (ro) nn spanyol: conjunción (es) nn svéd: konjunktion (sv) kn szerbhorvát: везник hn veznik hn telugu: సంయోజకము (samyojakamu)

Etimológia

felszólító + mód