genitiv

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Cseh

Kiejtés

  • IPA: [ˈɡɛɲɪcɪf]

Főnév

genitiv hn

  1. birtokos eset

Norvég

Főnév

genitiv hn

  1. birtokos eset

Svéd

Főnév

genitiv kn

  1. birtokos eset