gettare

Olasz

Kiejtés

• IPA: /d͡ʒetˈta.re/

Ige

gettare

1. dob

Etimológia

A latin iacto igéből.

Igeragozás

    gettare ragozása

főnévi igenév	gettare
segédige		avere	határozói igenév		gettando
folyamatos melléknévi igenév		gettante	befejezett melléknévi igenév		gettato
személy	egyes szám			többes szám
	első	második	harmadik	első	második	harmadik
kijelentő mód	io	tu	lui/lei, esso/essa	noi	voi	loro, essi/esse
jelen idő	getto	getti	getta	gettiamo	gettate	gettano
múlt idő	gettavo	gettavi	gettava	gettavamo	gettavate	gettavano
történeti múlt	gettai	gettasti	gettò	gettammo	gettaste	gettarono
jövő idő	getterò	getterai	getterà	getteremo	getterete	getteranno
feltételes mód	io	tu	lui/lei, esso/essa	noi	voi	loro, essi/esse
jelen	getterei	getteresti	getterebbe	getteremmo	gettereste	getterebbero
kötő mód	che io	che tu	che lui/che lei, che esso/che essa	che noi	che voi	che loro, che essi/che esse
jelen	getti	getti	getti	gettiamo	gettiate	gettino
múlt	gettassi	gettassi	gettasse	gettassimo	gettaste	gettassero
felszólító mód	—	tu	Lei	noi	voi	Loro
		getta, non gettare	getti	gettiamo	gettate	gettino

További információk

• gettare - Szótár.net (it-hu)
• gettare - Sztaki (it-hu)
• gettare - Dictzone (it-hu)
• gettare - Dizionario Olivetti
• gettare - Treccani.it
• gettare - Google Translate (it-en)
• gettare - Яндекс Переводчик (it-ru)
• gettare - Wikidata
• gettare - Wikipédia (olasz)