hódító

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Flag of Hungary.svg Magyar

Főnév

hódító

  1. Más országokat vagy még ismeretlen tájakat először felfedező és birtokba vevő kalandor vagy rabló.

Fordítások

Ragozás

hódító ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset hódító hódítók
tárgyeset hódítót hódítókat
részes eset hódítónak hódítóknak
-val/-vel hódítóval hódítókkal
-ért hódítóért hódítókért
-vá/-vé hódítóvá hódítókká
-ig hódítóig hódítókig
-ként hódítóként hódítókként
-ul/-ül - -
-ban/-ben hódítóban hódítókban
-on/-en/-ön hódítón hódítókon
-nál/-nél hódítónál hódítóknál
-ba/-be hódítóba hódítókba
-ra/-re hódítóra hódítókra
-hoz/-hez/-höz hódítóhoz hódítókhoz
-ból/-ből hódítóból hódítókból
-ról/-ről hódítóról hódítókról
-tól/-től hódítótól hódítóktól
hódító birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én hódítóm hódítóim
a te hódítód hódítóid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
hódítója hódítói
a mi hódítónk hódítóink
a ti hódítótok hódítóitok
az ő hódítójuk hódítóik

Melléknév

hódító (középfok hódítóbb, felsőfok leghódítóbb)

Etimológia

hódít folyamatos melléknévi igeneve.