halálvágta

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈhɒlaːlvaːktɒ]

Főnév

halálvágta

  1. a vadat a vadász a lapockacsont mögött sebzi meg, ezáltal a tüdő roncsolódik. A vad ilyenkor elmenekül, de a vérveszteség miatt nem jut messze, vagyis a halálba vágtat.[1]

Jegyzetek

  1. Kovács László. Vadászlexikon. Budapest: Saxum Kiadó Bt., p. 78 (2002). ISBN 963 9308 50 1