halálvágta
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈhɒlaːlvaːktɒ]
Főnév
halálvágta
- a vadat a vadász a lapockacsont mögött sebzi meg, ezáltal a tüdő roncsolódik. A vad ilyenkor elmenekül, de a vérveszteség miatt nem jut messze, vagyis a halálba vágtat.[1]
Jegyzetek
- ↑ Kovács László. Vadászlexikon. Budapest: Saxum Kiadó Bt., p. 78 (2002). ISBN 963 9308 50 1