Ugrás a tartalomhoz

intransitif

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: /ɛ̃.tʁɑ̃.zi.tif/

Melléknév

intransitif (nőnem intransitive, hímnem tsz. intransitifs, nőnem tsz. intransitives)

  1. tárgyatlan