Ugrás a tartalomhoz

inzulin

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Insulin
Vials of insulin
Clinical data
Trade namesHumulin, Novolin, Insuman, others
AHFS/Drugs.comMonograph
MedlinePlusa682611
License data
Routes of
administration
Subcutaneous, intravenous, intramuscular, inhalation
ATC code
Legal status
Legal status
Identifiers
CAS Number
PubChem CID
DrugBank
ChemSpider
UNII
KEGG
Chemical and physical data
FormulaC257H383N65O77S6
Molar mass5807.629 g·mol−1
Density1.09 g/cm3
Melting point233 °C (451 °F)

Kiejtés

  • IPA: [ ˈinzulin]

Főnév

inzulin

  1. (orvostudomány, biokémia, gyógyszertan) Az inzulin egy olyan létfontosságú hormon, amely nélkülözhetetlen az emberi szervezet szénhidrát-, zsír- és fehérjeanyagcseréjének szabályozásában. Az inzulin elsősorban a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben elhelyezkedő béta-sejtek által termelődik. Fő feladata a vércukorszint szabályozása, a sejtek glükózfelvételének elősegítése, valamint az anyagcsere egyensúlyának fenntartása.

Az inzulin felfedezése

Az inzulin felfedezése a 20. század egyik legnagyobb orvostudományi áttörése volt. 1921-ben Frederick Banting és Charles Best, valamint John Macleod és James Collip a torontói egyetemen izolálták az inzulint, és ezzel lehetővé tették a cukorbetegség, különösen az 1-es típusú diabétesz hatékony kezelését. Az inzulin felfedezéséért Banting és Macleod 1923-ban orvosi Nobel-díjat kaptak.

Az inzulin felépítése és szintézise

Az inzulin egy peptidhormon, amely 51 aminosavból áll, és két láncból – A és B láncból – tevődik össze, amelyeket két diszulfid-híd köt össze. A hormon egy proinzulin nevű előanyagbók keletkezik, amely a Golgi-készülékben aktiválódik, amikor a C-peptid leválik róla. Az aktív inzulin ezek után szekréciós vezikulákban tárolódik, és a vércukorszint emelkedésére válaszul kerül kibocsátásra a véráramba.

Az inzulin hatásmechanizmusa

Az inzulin hatásának alapja az inzulinreceptorhoz való kötődés. A sejtfelszínen található inzulinreceptor egy tirozin-kináz típusú receptor, amely az inzulin jelenlétében autofoszforilációval aktiválódik. Ez számos sejten belüli jelpálya beindításához vezet, amelyek közül a legfontosabb a foszfatidil-inozitol-3-kináz (PI3K) útvonal. Ez elősegíti a glükóztranszporterek (pl. GLUT4) sejtfelszínre történő kijuttatását, lehetővé téve a glükóz bejutását a sejtekbe.

Fő célsejtek

  • Izomszövet: glükózfelvétel, glikogénszintézis
  • Zsírszövet: lipogenezis serkentése, lipolízis gátlása
  • Máj: glikogénszintézis serkentése, glükoneogenezis és glikogenolízis gátlása

Inzulin és a vércukorszint szabályozása

A vér glükózszintje emelkedik étkezés után, különösen szénhidrátban gazdag étkezést követően. A hasnyálmirigy béta-sejtjei érzékelik ezt az emelkedést, és inzulint szabadítanak fel. Az inzulin elősegíti, hogy a glükóz bejusson a sejtekbe, csökkentve ezzel a vércukorszintet. Amint a vércukorszint normalizálódik, az inzulin szekréció is csökken.

Az inzulinhiány és a cukorbetegség

Két fő típusú cukorbetegséget különböztetünk meg:

1. típusú diabetes mellitus

Ez autoimmun betegség, melynek során az immunrendszer megtámadja a hasnyálmirigy béta-sejtjeit. Ennek következtében a szervezet nem képes inzulint termelni, ezért a betegek életük végéig inzulinpótlásra szorulnak.

2. típusú diabetes mellitus

Ez inzulinrezisztenciával kezdődik, amikor a sejtek nem reagálnak megfelelően az inzulinra. A hasnyálmirigy eleinte több inzulint termel, de idővel a béta-sejtek kimerülnek, és inzulinhiány alakul ki. Ez a típus erősen összefügg az elhízással, mozgáshiánnyal és genetikai hajlammal.

Az inzulinkezelés története és típusai

Korai kezelések

Az első inzulinkezelések során sertés- és marhahasnyálmirigyből kivont inzulint használtak. Ezek hatásosak voltak, de allergiás reakciókat is kiváltottak.

Humán inzulin

A nyolcvanas években jelent meg a géntechnológiával előállított humán inzulin, amely pontosan megegyezik az emberi inzulinnal. Ezt Escherichia coli baktériumokkal vagy Saccharomyces cerevisiae élesztősejtekkel termeltetik.

Inzulinanalógok

A modern inzulinanalógokat a humán inzulin szerkezetének módosításával hozták létre annak érdekében, hogy gyorsabban vagy lassabban szívódjanak fel:

  • Gyors hatású: lispro, aspart, glulisine
  • Közepes hatású: NPH (neutral protamine Hagedorn)
  • Hosszú hatású: glargin, detemir, degludec
  • Premix készítmények: kombinálják a gyors és hosszú hatású inzulint

Inzulin beadásának módjai

  • Injekció: a leggyakoribb forma, főleg subcutan (bőr alá) történő beadás
  • Inzulinpumpa: folyamatos inzulinadagolást biztosít a nap 24 órájában
  • Inhalációs inzulin: létezik, de korlátozottan elérhető
  • Orális inzulin: kutatások alatt áll, de a lebomlás miatt nehezen megvalósítható

Az inzulinkezelés mellékhatásai és veszélyei

  • Hipoglikémia: túl alacsony vércukorszint, amely zavartságot, eszméletvesztést, akár halált is okozhat
  • Testsúlygyarapodás: gyakori mellékhatás a 2-es típusú cukorbetegeknél
  • Allergiás reakciók: ritkák, de lehetségesek
  • Lipodisztrófia: az injekció helyén kialakuló zsírszövet-eltérés

Élet inzulinnal – gyakorlati szempontok

A cukorbetegeknek rendszeresen mérniük kell a vércukorszintjüket, és ennek megfelelően adagolniuk az inzulint. Ehhez sokszor speciális táplálkozási tervet és mozgásprogramot is követniük kell. Az inzulinadagolás mennyisége függ:

  • a vércukorszinttől,
  • a fizikai aktivitástól,
  • az elfogyasztott szénhidrát mennyiségétől,
  • és egyéni érzékenységtől.

Az inzulin szerepe más betegségekben

Policisztás ovárium szindróma (PCOS)

Az inzulinrezisztencia központi szerepet játszik, ezért az inzulinérzékenység javítása kulcsfontosságú.

Metabolikus szindróma

Ez a kórkép magában foglalja az inzulinrezisztenciát, a magas vérnyomást, elhízást és a zsíranyagcsere zavarát.

Alzheimer-kór

Egyes kutatók „3-as típusú cukorbetegségként” említik az Alzheimer-kórt, mivel az inzulinrezisztencia az agyban is kimutatható.

Kutatások és jövőbeli irányok

Inzulin szállítási technológiák fejlesztése

  • Mikrotűk
  • Bőrön át felszívódó tapaszok
  • Orális inzulin tabletták nanorészecskékkel
  • Smart inzulinok: csak akkor aktiválódnak, amikor a vércukorszint emelkedik

Őssejtes béta-sejt pótlás

Cél, hogy a beteg saját sejtjeiből új béta-sejteket növesszenek, amelyek képesek természetes módon inzulint termelni.

Genetikai terápia

Kutatások folynak azon, hogyan lehetne a béta-sejteket védetté tenni az autoimmun támadásokkal szemben.

Társadalmi és gazdasági hatás

Az inzulin nemcsak orvosi, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is kiemelten fontos. A cukorbetegség világjárvány-szerű méreteket öltött, és az inzulinhoz való hozzáférés sok fejlődő országban korlátozott. Az inzulin ára évek óta a közéleti viták középpontjában áll az Egyesült Államokban és máshol is.

Összefoglalás

Az inzulin az emberi szervezet egyik legfontosabb hormonja, amelynek hiánya vagy elégtelen hatása súlyos következményekkel jár. Az inzulin felfedezése óta eltelt évszázad során a tudomány és az orvostudomány jelentős fejlődést ért el mind a termelés, mind az alkalmazás terén. Az inzulin nemcsak a cukorbetegek életét menti meg nap mint nap, de a jövő orvostudománya számára is számos új lehetőséget kínál.



Fordítások

Származékok


Abasaglar Actrapid Apidra Fiasp Humalog Humulin Insulatard Insuman Lantus Levemir Liprolog Novomix Novorapid Suliqua Toujeo Tresiba Xultophy