izzítás

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈizːiːtaːʃ]

Főnév

izzítás

1. Fémalakításnál használt magas hőfokra hevítés.

Etimológia

izzít +‎ -ás

Ragozás

izzítás ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	izzítás	izzítások
tárgyeset	izzítást	izzításokat
részes eset	izzításnak	izzításoknak
-val/-vel	izzítással	izzításokkal
-ért	izzításért	izzításokért
-vá/-vé	izzítássá	izzításokká
-ig	izzításig	izzításokig
-ként	izzításként	izzításokként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	izzításban	izzításokban
-on/-en/-ön	izzításon	izzításokon
-nál/-nél	izzításnál	izzításoknál
-ba/-be	izzításba	izzításokba
-ra/-re	izzításra	izzításokra
-hoz/-hez/-höz	izzításhoz	izzításokhoz
-ból/-ből	izzításból	izzításokból
-ról/-ről	izzításról	izzításokról
-tól/-től	izzítástól	izzításoktól

izzítás birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	izzításom	izzításaim
a te	izzításod	izzításaid
az ő/ön/maga az önök/maguk	izzítása	izzításai
a mi	izzításunk	izzításaink
a ti	izzításotok	izzításaitok
az ő	izzításuk	izzításaik