jura

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈjurɒ]

Főnév

jura

1. A mezozoikum középső szakasza.

Román

Ige

a jura (E/3 jelen jură, befejezett alak jurat) 1. ragozás

1. esküszik

Ragozás

    jura ragozása (első ragozás, nincs infix)

főnévi igenév			a jura
határozói igenév			jurând
melléknévi igenév			jurat
szám		egyes			többes
személy		első	második	harmadik	első	második	harmadik
kijelentő mód		eu	tu	el/ea	noi	voi	ei/ele
	jelen idő	jur	juri	jură	jurăm	jurați	jură
	elbeszélő múlt	juram	jurai	jura	juram	jurați	jurau
	múlt idő	jurai	jurași	jură	jurarăm	jurarăți	jurară
	régmúlt	jurasem	juraseși	jurase	juraserăm	juraserăți	juraseră
kötő mód		eu	tu	el/ea	noi	voi	ei/ele
	jelen idő	să jur	să juri	să jure	să jurăm	să jurați	să jure
felszólító mód		—	tu	—	—	voi	—
	pozitív		jură			jurați
	negatív (tiltó)		nu jura			nu jurați

További információk

• jura - Reverso (ro-en)
• jura - szotar.ro
• jura - Dictzone (ro-hu)
• jura - DEX online
• jura - sinonimul.ro
• jura - Google (ro-en)
• jura - Яндекс (ro-ru)
• jura - Wikidata
• jura - Wikipédia (román)