kápolnakoszorú
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈkaːpolnɒkosoruː]
Főnév
kápolnakoszorú
Az kápolnakoszorú a középkori, különösen a francia gótikus templomépítészetben a 10–11. századtól alkalmazott szentélyelrendezési forma, amelynek során a templom apszisából, a szentély vagy a szentélykörüljáró felé nyitott félköríves vagy sokszög alaprajzú kápolnát, esetleg kápolnákat alakítottak ki.
|