kóró

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈkoːroː]

Főnév

kóró

1. Növény elszáradt szára.
2. Öreg, sovány ember, akinek öreg bőrén át kilátszanak a csontjai.

Származékok

• (összetételek): betyárkóró

Fordítások

Tartalom

német: [1] Distel (de) hn, [1] Spinatwachtel (de) nn

Ragozás

kóró ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	kóró	kórók
tárgyeset	kórót	kórókat
részes eset	kórónak	kóróknak
-val/-vel	kóróval	kórókkal
-ért	kóróért	kórókért
-vá/-vé	kóróvá	kórókká
-ig	kóróig	kórókig
-ként	kóróként	kórókként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	kóróban	kórókban
-on/-en/-ön	kórón	kórókon
-nál/-nél	kórónál	kóróknál
-ba/-be	kóróba	kórókba
-ra/-re	kóróra	kórókra
-hoz/-hez/-höz	kóróhoz	kórókhoz
-ból/-ből	kóróból	kórókból
-ról/-ről	kóróról	kórókról
-tól/-től	kórótól	kóróktól

kóró birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	kóróm	kóróim
a te	kóród	kóróid
az ő/ön/maga az önök/maguk	kórója	kórói
a mi	kórónk	kóróink
a ti	kórótok	kóróitok
az ő	kórójuk	kóróik