különc

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈkylønt͡s]

Főnév

különc

Származékok

Etimológia

külön +‎ -önc, a német Sonderling szó tükörfordítása

Fordítások

Ragozás

különc ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset különc különcök
tárgyeset különcöt különcöket
részes eset különcnek különcöknek
-val/-vel különccel különcökkel
-ért különcért különcökért
-vá/-vé különccé különcökké
-ig különcig különcökig
-ként különcként különcökként
-ul/-ül - -
-ban/-ben különcben különcökben
-on/-en/-ön különcön különcökön
-nál/-nél különcnél különcöknél
-ba/-be különcbe különcökbe
-ra/-re különcre különcökre
-hoz/-hez/-höz különchöz különcökhöz
-ból/-ből különcből különcökből
-ról/-ről különcről különcökről
-tól/-től különctől különcöktől
különc birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én különcöm különceim
a te különcöd különceid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
különce különcei
a mi különcünk különceink
a ti különcötök különceitek
az ő különcük különceik