kabala

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈkɒbɒlɒ]

Főnév

kabala

1. kabala (héb. kabbalah, 'hagyomány'): I. általános értelemben tanítás továbbadása; szűkebb értelemben a zsidóság titkos, misztikus tanítása, melyet szerzői a →talmudistáktól származtattak. Provence-ban (Fro.) 1150-1250: alakult ki és Hispánia felé terjedt el, s a 16. sz. végén széles körben elismert vallási mozg. lett.

Etimológia

A héber קבלה szóból.

Származékok

• (összetételek): kabalababa

Fordítások

Tartalom

angol: Kabballah arab: قَبَالَة‎ nn (qabāla) dán: kabbala kn finn: kabbala (fi) francia: kabbale (fr) nn héber: קַבָּלָה‎‎ nn (kabbala) holland: Kabbala japán: カバラ (kabara) jiddis: קבלה‎ nn (kabole) kínai: 卡巴拉 (kǎbālā)

lengyel: kabała nn német: Kabbala (de) nn orosz: Каббала (ru) nn (Kabbala), кабала (ru) nn (kabala) portugál: cabala (pt) nn spanyol: cabala (es) nn svéd: kabbala (sv) volapük: kabaal

Ragozás

kabala ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	kabala	kabalák
tárgyeset	kabalát	kabalákat
részes eset	kabalának	kabaláknak
-val/-vel	kabalával	kabalákkal
-ért	kabaláért	kabalákért
-vá/-vé	kabalává	kabalákká
-ig	kabaláig	kabalákig
-ként	kabalaként	kabalákként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	kabalában	kabalákban
-on/-en/-ön	kabalán	kabalákon
-nál/-nél	kabalánál	kabaláknál
-ba/-be	kabalába	kabalákba
-ra/-re	kabalára	kabalákra
-hoz/-hez/-höz	kabalához	kabalákhoz
-ból/-ből	kabalából	kabalákból
-ról/-ről	kabaláról	kabalákról
-tól/-től	kabalától	kabaláktól

kabala birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	kabalám	kabaláim
a te	kabalád	kabaláid
az ő/ön/maga az önök/maguk	kabalája	kabalái
a mi	kabalánk	kabaláink
a ti	kabalátok	kabaláitok
az ő	kabalájuk	kabaláik