kard

Japán kardok

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈkɒrd]

Főnév

kard

1. Egy középkori fegyver.
2. szablya, pallos, tőr

Etimológia

Egy iráni szóból, vö. oszét кард, vagy perzsa کارد.

Fordítások

Tartalom

albán: shpatë (sq) angol: sword (en), sabers (en), glaive (en), sabres (en) arab: سيف‎ (ar) hn (syf) aromán: coardã (roa-rup) asszámi: তৰোৱাল (as) (torüal) azeri: qılınc (az) baszk: ezpata belarusz: меч (be) hn (mječ), шабля (be) nn (šablja) breton: kleze (br) hn bolgár: меч (bg) hn (meč) cigány: charo (rom), khanro (rom), csáro (rom), khánro (rom) cseh: meč (cs) hn dán: sværd (da) kn észt: mõõk (et) felsőszorb: mječ (hsb) hn feröeri: svørð (fo) sn finn: miekka (fi) francia: épée (fr) nn nyugati fríz: swurd sn görög: ξίφος (ksífos) sn, σπαθί (spathí) sn grönlandi: pana (kl) grúz: ხმალი (ka) (xmali) gudzsaráti: તલવાર (gu) (talvār) hindi: तलवार (hi) (talvār) holland: zwaard (nl) sn izlandi: sverð (is) hn ír: claíomh (ga) hn japán: 刀 (かたな, katana), 剣 (劍; つるぎ, tsurugi; けん, ken) jiddis: שווערד‎ (yi) nn (shverd) katalán: espasa nn kazah: қылыш (kk) (qılış) khmer: ដាវ (km) (daaw) kínai: 劍, 剑 (jiàn); 刀 (dāo) koreai: 검 (geom) kurd: şimşûr, شمشێر‎ (ku) (shimshaer), شێر‎ (ku) (shaer), şir (ku), şûr (ku)

latin: gladius (la) hn, spatha (la) nn lengyel: miecz (pl) hn lett: zobens (lv) hn litván: kalavijas (lt) hn macedón: меч (mk) hn (meč) malajálam: വാള് (ml) (vāḷ) máltai: sejf (mt) manx: cliwe (gv) nn maori: hoari (mi) német: Schwert (de) sn norvég: sverd (no) sn olasz: spada nn, brando hn orosz: меч (ru) hn (meč) oszét: кард (os) (kard) óangol: bill (ang) sn, mēċe (ang) hn, secg (ang) hn, sweord (ang) sn ófelnémet: swert (goh) sn ógörög: ξίφος (grc) sn (xíphos) örmény: թուր (hy) (tʿur), սուր (sur) perzsa: شمشیر‎ (fa) (šamšir) portugál: espada (pt) nn pandzsábi: ਤਲਵਾਰ román: sabie (ro) nn, spadă (ro) nn spanyol: espada (es) nn svéd: svärd (sv) kn szanszkrit: कृपाण (sa) (kṛpāṇa) szerbhorvát: мач (sh) hn, mač (sh) szlovén: meč (sl) hn, sablja (sl) nn szuahéli: upanga (sw) tamil: வாள் (ta) (vāḷ) telugu: కత్తి (katti), కృపాణము (kRpaaNamu) thai: ดาบ (th) (dàap) török: kılıç (tr) ukrán: меч (uk) (meč) vietnámi: gươm (vi), kiếm (vi) zazaki: şimşêr (diq)

Ragozás

kard ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	kard	kardok
tárgyeset	kardot	kardokat
részes eset	kardnak	kardoknak
-val/-vel	karddal	kardokkal
-ért	kardért	kardokért
-vá/-vé	karddá	kardokká
-ig	kardig	kardokig
-ként	kardként	kardokként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	kardban	kardokban
-on/-en/-ön	kardon	kardokon
-nál/-nél	kardnál	kardoknál
-ba/-be	kardba	kardokba
-ra/-re	kardra	kardokra
-hoz/-hez/-höz	kardhoz	kardokhoz
-ból/-ből	kardból	kardokból
-ról/-ről	kardról	kardokról
-tól/-től	kardtól	kardoktól

kard birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	kardom	kardjaim
a te	kardod	kardjaid
az ő/ön/maga az önök/maguk	kardja	kardjai
a mi	kardunk	kardjaink
a ti	kardotok	kardjaitok
az ő	kardjuk	kardjaik

Szinonimák

• szablya, pallos

Származékok

• (összetételek): kardbajnok, kardbojt, kardcsapás, kardcsapat, kardcsörtető, kardél, kardhal, kardhüvely, kardkosár, kardkötő, kardlap, kardnyelő, kardpenge, kardpárbaj, kardtánc, kardvirág, kardvágás, kardvívás, kardvívó