kiindulás

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈkiindulaːʃ]

Főnév

kiindulás

Származékok

Etimológia

kiindul +‎ -ás

Ragozás

kiindulás ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset kiindulás kiindulások
tárgyeset kiindulást kiindulásokat
részes eset kiindulásnak kiindulásoknak
-val/-vel kiindulással kiindulásokkal
-ért kiindulásért kiindulásokért
-vá/-vé kiindulássá kiindulásokká
-ig kiindulásig kiindulásokig
-ként kiindulásként kiindulásokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben kiindulásban kiindulásokban
-on/-en/-ön kiinduláson kiindulásokon
-nál/-nél kiindulásnál kiindulásoknál
-ba/-be kiindulásba kiindulásokba
-ra/-re kiindulásra kiindulásokra
-hoz/-hez/-höz kiinduláshoz kiindulásokhoz
-ból/-ből kiindulásból kiindulásokból
-ról/-ről kiindulásról kiindulásokról
-tól/-től kiindulástól kiindulásoktól
kiindulás birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én kiindulásom kiindulásaim
a te kiindulásod kiindulásaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
kiindulása kiindulásai
a mi kiindulásunk kiindulásaink
a ti kiindulásotok kiindulásaitok
az ő kiindulásuk kiindulásaik