kikötő
Megjelenés
Kiejtés
- IPA: [ ˈkikøtøː]
Főnév
kikötő
- A folyó- vagy tengerpart természetes védettséget biztosító, vagy mesterséges építményekkel védett része, amely alkalmas hajók kikötésére.
Származékok
- kikötői
- (összetételek): kikötőhely, kikötőmunkás, kikötőváros, kikötőzár
Fordítások
hajók kikötésére alkalmas part
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | kikötő | kikötők |
| tárgyeset | kikötőt | kikötőket |
| részes eset | kikötőnek | kikötőknek |
| -val/-vel | kikötővel | kikötőkkel |
| -ért | kikötőért | kikötőkért |
| -vá/-vé | kikötővé | kikötőkké |
| -ig | kikötőig | kikötőkig |
| -ként | kikötőként | kikötőkként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | kikötőben | kikötőkben |
| -on/-en/-ön | kikötőn | kikötőkön |
| -nál/-nél | kikötőnél | kikötőknél |
| -ba/-be | kikötőbe | kikötőkbe |
| -ra/-re | kikötőre | kikötőkre |
| -hoz/-hez/-höz | kikötőhöz | kikötőkhöz |
| -ból/-ből | kikötőből | kikötőkből |
| -ról/-ről | kikötőről | kikötőkről |
| -tól/-től | kikötőtől | kikötőktől |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | kikötőm | kikötőim |
| a te | kikötőd | kikötőid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
kikötője | kikötői |
| a mi | kikötőnk | kikötőink |
| a ti | kikötőtök | kikötőitek |
| az ő | kikötőjük | kikötőik |