konszonancia

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈkonsonɒnt͡sijɒ]

Főnév

konszonancia

  1. Összhangzás, összhang; két vagy több hang egyidejű, folytatásra nem szoruló, kellemes hatást keltő harmonikus megszólalása.

További információk