legelő

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈlɛɡɛløː]

Főnév

legelő

  1. Növényevő állatok etetésére használt füves rét.

Szókapcsolatok

Fordítások

Ragozás

legelő ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset legelő legelők
tárgyeset legelőt legelőket
részes eset legelőnek legelőknek
-val/-vel legelővel legelőkkel
-ért legelőért legelőkért
-vá/-vé legelővé legelőkké
-ig legelőig legelőkig
-ként legelőként legelőkként
-ul/-ül - -
-ban/-ben legelőben legelőkben
-on/-en/-ön legelőn legelőkön
-nál/-nél legelőnél legelőknél
-ba/-be legelőbe legelőkbe
-ra/-re legelőre legelőkre
-hoz/-hez/-höz legelőhöz legelőkhöz
-ból/-ből legelőből legelőkből
-ról/-ről legelőről legelőkről
-tól/-től legelőtől legelőktől
legelő birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én legelőm legelőim
a te legelőd legelőid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
legelője legelői
a mi legelőnk legelőink
a ti legelőtök legelőitek
az ő legelőjük legelőik

Melléknév

legelő

Etimológia

legel folyamatos melléknévi igeneve.