Ugrás a tartalomhoz

menstruációs ciklus

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈmɛnʃtruaːt͡sijoːʃt͡sikluʃ]

Főnév

menstruációs ciklus

  1. (gyógyszertan) A menstruációs ciklus a női reproduktív rendszer szabályozott folyamata, amely körülbelül havonta megismétlődik. Ez a ciklus a pubertás kezdetétől a menopauzáig tart, és legfőbb célja a szervezet felkészítése a lehetséges terhességre. A ciklus négy fő fázisra osztható: menstruáció, follikuláris fázis, ovuláció és luteális fázis. Mindegyik szakasz különböző hormonális változásokkal jár, amelyek hatással vannak a petefészkekre és a méhre.

A menstruációs ciklus fázisai

1. Menstruációs fázis

A ciklus első szakasza a menstruációs fázis, amely általában 3–7 napig tart. Ekkor a méh nyálkahártyája, amely a korábbi ciklus során felhalmozódott, leválik és vérzés kíséretében kiürül a szervezetből. A menstruáció ideje alatt a progeszteron és az ösztrogén hormonok szintje alacsony, mivel nem történt megtermékenyítés az előző ciklusban. Ez az alacsony hormonális szint kiváltja a menstruációt, amely elindítja a ciklust.

A menstruációs vérzés során a női test nemcsak vért veszít, hanem az elöregedett méhnyálkahártya szöveteit is. Ez a folyamat előkészíti a méhet a következő ciklus során történő nyálkahártya-felépítésre, ha egy új petesejt érik.

2. Follikuláris fázis

A follikuláris fázis a menstruációs vérzés első napján kezdődik, és körülbelül a ciklus 14. napjáig tart, de ez egyénenként eltérhet. A follikuláris fázis során az agyban található hipotalamusz serkentő hatására az agyalapi mirigy tüszőserkentő hormont (FSH) bocsát ki. Az FSH hatására a petefészkekben több tüsző is fejlődésnek indul, de a ciklus vége felé általában csak egy tüsző marad domináns, amelyben a petesejt végül megérik.

Ezen fázis alatt az ösztrogénszint fokozatosan növekszik, mivel az érő tüsző ösztrogént termel. Az ösztrogén hatására a méhnyálkahártya újraépül és megvastagszik, hogy felkészüljön a megtermékenyített petesejt befogadására. Ez a hormonális folyamat összhangban áll a petesejt érésével, így az ovuláció idejére a méh készen áll egy esetleges terhesség fogadására.

3. Ovuláció

Az ovuláció a ciklus legfontosabb eseménye, és rendszerint a 14. nap környékén következik be (28 napos ciklus esetén). Az ösztrogénszint emelkedésével a luteinizáló hormon (LH) szintje is gyorsan megemelkedik, és ez az LH-csúcs váltja ki az ovulációt. Az ovuláció során a domináns tüsző megreped, és egy érett petesejt kiszabadul a petefészekből, majd a petevezetékbe jut.

A petesejt élettartama mindössze 12–24 óra, és ez idő alatt megtermékenyíthető. Ha sperma van jelen a petevezetékben, a megtermékenyítés megtörténhet, és az embrió beágyazódhat a méh falába. Ha nem történik megtermékenyítés, a petesejt elhal és felszívódik a testben.

Az ovuláció pontos időpontja egyénenként változhat, és a ciklus hossza, valamint a hormonális ingadozások hatással lehetnek arra, hogy pontosan mikor következik be.

4. Luteális fázis

Az ovulációt követően a ciklus luteális fázisba lép, amely körülbelül 14 napig tart. Ebben a fázisban az ovulált tüsző sárgatestté (corpus luteum) alakul át, amely progeszteront és kisebb mennyiségben ösztrogént termel. A progeszteron hatására a méhnyálkahártya még vastagabbá válik és kedvező környezetet biztosít a lehetséges embriónak.

Ha megtermékenyítés történik, a fejlődő embrió hCG (humán koriogonadotropin) hormont termel, ami fenntartja a sárgatest működését. A sárgatest továbbra is progeszteront termel, amíg a méhlepény át nem veszi ezt a feladatot a terhesség első trimeszterében.

Amennyiben nem történik megtermékenyítés, a sárgatest fokozatosan elsorvad, és a progeszteron szintje csökken. Ez a hormonális visszaesés indítja el a méhnyálkahártya leválását, és a menstruáció újra megkezdődik.

A hormonok szerepe a menstruációs ciklusban

A menstruációs ciklus különböző szakaszaiban az ösztrogén, a progeszteron, az FSH és az LH hormonok játszanak kulcsszerepet:

  • Ösztrogén: Az ösztrogén a follikuláris fázis alatt növekszik, ami elősegíti a méhnyálkahártya megvastagodását és felkészíti a méhet a petesejt befogadására. Az ovuláció során is szerepet játszik az LH-csúcs kiváltásában.
  • Progeszteron: A luteális fázisban a progeszteron felelős a méhnyálkahártya fenntartásáért. Ha megtermékenyítés nem történik, a progeszteron szintje csökken, ami a menstruáció kezdetéhez vezet.
  • FSH: A tüszőserkentő hormon elindítja a tüsző érését, amelyben a petesejt fejlődik.
  • LH: Az LH-csúcs váltja ki az ovulációt, amely során az érett petesejt kiszabadul a petefészekből.

A menstruációs ciklus hosszának változékonysága

A menstruációs ciklus hossza egyénenként eltérhet, általában 21 és 35 nap között mozog. A ciklus hossza több tényezőtől függ, például életkortól, stressztől, étrendtől, fizikai aktivitástól és egészségi állapottól. A hormonális egyensúly változása szintén befolyásolhatja a ciklust.

Menstruációs zavarok

A menstruációs ciklus során előfordulhatnak rendellenességek, amelyek különféle egészségügyi problémákra utalhatnak, például:

  • Amenorrhea: Amikor a menstruáció kimarad, ami hormonális egyensúlyhiányra, terhességre vagy egyéb egészségügyi problémákra utalhat.
  • Dysmenorrhea: Fájdalmas menstruáció, amely görcsökkel, hányingerrel és fejfájással jár.
  • Rendszertelen ciklusok: A ciklus szabálytalan, ami hormonális zavarokra vagy stresszre vezethető vissza.
  • Erős vérzés (menorrhagia): Az átlagosnál nagyobb vérvesztés, amely vérszegénységhez vezethet.

Összefoglalás

A menstruációs ciklus komplex hormonális folyamat, amely biztosítja a női reproduktív rendszer megfelelő működését és felkészíti a szervezetet egy esetleges terhességre. Az egyes fázisokban zajló hormonális változások közvetlen hatással vannak a méh és a petefészkek működésére.

Fordítások

Tartalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=menstruációs_ciklus&oldid=3456806”