menta

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈmɛntɒ]

Főnév

menta

1. (növénytan, konyha) Egy fűszernövény.

Etimológia

Vagy a latinon át az ógörögből, vagy a latin ugyanabból az ismeretlen mediterrán nyelvből vette át, mint az ógörög.

Fordítások

albán: mëndër (sq) angol: mint (en) asszámi: পদিনা (as) (podina) azeri: nanə (az) baszk: mendafin (eu) belarusz: мята (be) nn (mjata) cseh: máta (cs) nn dán: mynte (da) kn erza: мята (myv) (mjata) eszperantó: mento (eo) észt: münt (et) finn: minttu (fi) francia: menthe (fr) héber: נענע‎ (he) nn holland: munt (nl) hn

latin: menta (la) nn, mentha (la) nn lengyel: mięta (pl) nn német: Minze (de) nn orosz: мята (ru) nn (mjata) ógörög: μίνθη (grc) nn (mínthē) szerbhorvát: нана (sh) (nana), метвица (sh) nn (metvica) szlovák: mäta (sk) nn szlovén: meta (sl) nn török: nane (tr)

Ragozás

menta ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	menta	menták
tárgyeset	mentát	mentákat
részes eset	mentának	mentáknak
-val/-vel	mentával	mentákkal
-ért	mentáért	mentákért
-vá/-vé	mentává	mentákká
-ig	mentáig	mentákig
-ként	mentaként	mentákként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	mentában	mentákban
-on/-en/-ön	mentán	mentákon
-nál/-nél	mentánál	mentáknál
-ba/-be	mentába	mentákba
-ra/-re	mentára	mentákra
-hoz/-hez/-höz	mentához	mentákhoz
-ból/-ből	mentából	mentákból
-ról/-ről	mentáról	mentákról
-tól/-től	mentától	mentáktól

menta birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	mentám	mentáim
a te	mentád	mentáid
az ő/ön/maga az önök/maguk	mentája	mentái
a mi	mentánk	mentáink
a ti	mentátok	mentáitok
az ő	mentájuk	mentáik

Származékok

• (összetételek): borsmenta, fodormenta

Latin

Főnév

menta nn

1. menta