mentesülés

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈmɛntɛʃyleːʃ]

Főnév

mentesülés

  1. kötelesség alóli felmentés

Etimológia

mentesül +‎ -és

Ragozás

mentesülés ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset mentesülés mentesülések
tárgyeset mentesülést mentesüléseket
részes eset mentesülésnek mentesüléseknek
-val/-vel mentesüléssel mentesülésekkel
-ért mentesülésért mentesülésekért
-vá/-vé mentesüléssé mentesülésekké
-ig mentesülésig mentesülésekig
-ként mentesülésként mentesülésekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben mentesülésben mentesülésekben
-on/-en/-ön mentesülésen mentesüléseken
-nál/-nél mentesülésnél mentesüléseknél
-ba/-be mentesülésbe mentesülésekbe
-ra/-re mentesülésre mentesülésekre
-hoz/-hez/-höz mentesüléshez mentesülésekhez
-ból/-ből mentesülésből mentesülésekből
-ról/-ről mentesülésről mentesülésekről
-tól/-től mentesüléstől mentesülésektől
mentesülés birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én mentesülésem mentesüléseim
a te mentesülésed mentesüléseid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
mentesülése mentesülései
a mi mentesülésünk mentesüléseink
a ti mentesülésetek mentesüléseitek
az ő mentesülésük mentesüléseik