mess

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Angol

Kiejtés

  • IPA: /mes/
  • Hang hallgatás (US)

Főnév

mess (tsz. messes)

  1. rendetlenség

Ige

mess (alapjelen, egyes szám harmadik személy messes, folyamatos melléknévi igenév messing, második és harmadik alakja messed)

  1. összezavar, összekuszál
  2. elront, bemaszatol