norma

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈnormɒ]

Főnév

norma

1. A munkateljesítmény mértékegysége, az az idő, amely alatt egy meghatározott műveletet, gyártási folyamatot végre kell hajtani.
2. Erkölcsi, viselkedési szabály.
3. (matematika) A norma olyan vektortéren vagy függvénytéren értelmezett $d$ leképezés, ami a nullvektor kivételével a tér minden vektorához egy pozitív számot rendel.

Fordítások

Tartalom

angol: norm belarusz: норма nn (nórma) bolgár: норма (bg) nn (norma) cseh: norma (cs) nn dán: norm kn eszperantó: normo finn: normi francia: norme (fr) nn grúz: ნორმა (norma) japán: ノルマ (noruma), 規範 (ja) (きはん, kihan) kínai: 規範 (zh), 规范 (zh) (guīfàn)

lengyel: norma (pl) nn német: Regel (de) nn, Norm (de) nn norvég: norm (no) olasz: norma (it) nn orosz: норма (ru) nn (norma) perzsa: هنجار‎ (fa) (hanjâr), نُرم‎ (fa) (norm) portugál: norma (pt) nn román: normă (ro) nn spanyol: norma (es) nn spanyol: norm (sv) szlovák: norma nn ukrán: норма (uk) nn (norma)

Lásd még

• normált vektortér

Katalán

Főnév

norma nn

1. szabály

Latin

Főnév

norma nn

1. szabály

Lett

Főnév

norma nn

1. szabály

Spanyol

Kiejtés

• IPA: /ˈnorma/

Főnév

norma nn

1. szabály
2. szabvány