ohm

Angol

Főnév

ohm (tsz. ohms)

1. (informatika) ellenállás

---

Az ohm (jele: Ω) az elektromos ellenállás SI-mértékegysége. Az ohm annak az elektromos ellenállásnak a mértéke, amelyen 1 volt feszültség hatására 1 amper áramerősség folyik át. Nevét a 19. századi német fizikus, Georg Simon Ohm után kapta, aki elsőként írta le matematikailag az áram, a feszültség és az ellenállás közötti kapcsolatot – ez az úgynevezett Ohm törvénye.

---

1. Az ohm SI-definíciója

Szöveges megfogalmazás:

1 ohm (Ω) az az elektromos ellenállás, amelyen 1 volt (V) feszültség hatására 1 amper (A) erősségű áram folyik át.

Képlettel:

1 Ω = 1 V / 1 A

Ez az Ohm-törvény közvetlen következménye: ${\textstyle R=V/I}$

---

2. Az ohm SI-alapegységekre bontva

A feszültség (volt) és áramerősség (amper) SI-egységekre való felbontásával:

• 1 volt (V) = 1 kg·m² / (s³·A)
• 1 amper (A) marad SI-alapegység

Tehát az ohm így is felírható:

1 Ω = 1 (kg·m²) / (s³·A²)

Vagyis SI-alapegységekre bontva:

1 ohm = 1 kg·m² / s³·A²

---

Ez a levezetés azt mutatja meg, hogy az ellenállás (Ω) nem “önálló” fizikai mennyiség, hanem az energia, idő és elektromos áram egymáshoz viszonyított aránya – ezért származtatott SI-mértékegység.

2. Az ohm és Ohm törvénye

Ohm törvénye:

$$V=I\cdot R$$

ahol:

• ${\textstyle V}$: feszültség (volt),
• ${\textstyle I}$: áramerősség (amper),
• ${\textstyle R}$: ellenállás (ohm).

Ez a kapcsolat meghatározza az ellenállás kiszámítását:

$$R={\frac {V}{I}}$$

---

3. Az ellenállás értelme

Az ellenállás megmutatja, mennyire nehéz az elektronoknak átjutni egy adott anyagon. Ha egy vezető anyagnak nagy az ellenállása, az gátolja az elektromos áramot. Ha kicsi, az anyag jól vezeti az áramot.

Példa:

• réz: kis ellenállás → jó vezető,
• üveg: nagyon nagy ellenállás → szigetelő.

---

4. Hétköznapi példák ohm értékekre

Eszköz / anyag	Ellenállás (Ω)
Rézvezeték (1 m, 1 mm²)	~0,02 Ω
Izzólámpa (60 W)	~240 Ω
Fűtőszál	10–100 Ω
Emberi test (száraz bőr)	1000–100 000 Ω
Multiméter mérőtartomány	0,1 Ω–20 MΩ (megohm)

---

5. Ohm prefixumok – ellenállás mérések

Az elektromos ellenállások széles tartományban változhatnak. Emiatt különböző prefixumokat használunk:

Prefixum	Jel	Érték (Ω-ban)	Példa
milli	mΩ	${\textstyle 10^{-3}}$ Ω	precíziós mérések
kilo	kΩ	${\textstyle 10^{3}}$ Ω	elektronikus áramkörök
mega	MΩ	${\textstyle 10^{6}}$ Ω	szigetelések, ellenállásmérés
giga	GΩ	${\textstyle 10^{9}}$ Ω	extrém szigetelő anyagok

---

6. Ohm törvényének gyakorlati alkalmazása

Példa:

Tegyük fel, hogy van egy 12 voltos elemünk, amelyhez egy 240 ohmos ellenállást kapcsolunk. Mennyi áram fog folyni a körben?

Használjuk az Ohm-törvényt:

$$I={\frac {V}{R}}$$

ahol:

• ${\textstyle V=12\ {\text{V}}}$ (feszültség),
• ${\textstyle R=240\ \Omega }$ (ellenállás),

Behelyettesítve:

$$I={\frac {12\ {\text{V}}}{240\ \Omega }}=0{,}05\ {\text{A}}$$

Ez 0,05 amper, azaz:

$$I=50\ {\text{mA}}\ ({\text{milliamper}})$$

---

Következtetés: Ebben az egyszerű áramkörben 50 milliamperes áram folyik az ellenálláson keresztül, ha 12 V feszültséget kapcsolunk rá.

7. Ellenállás függése a vezeték tulajdonságaitól

A vezeték ellenállása a következőképp számolható:

$$R=\rho \cdot {\frac {L}{A}}$$

ahol:

• ${\textstyle R}$: ellenállás (Ω),
• ${\textstyle \rho }$: fajlagos ellenállás (Ω·m),
• ${\textstyle L}$: vezeték hossza (m),
• ${\textstyle A}$: keresztmetszete (m²).

Példa:

• hosszabb vezeték → nagyobb ellenállás,
• vastagabb vezeték → kisebb ellenállás.

---

8. Hőmérséklet és az ohm

A legtöbb fém esetén az ellenállás nő a hőmérséklettel:

$$R=R_{0}\cdot (1+\alpha \cdot \Delta T)$$

ahol ${\textstyle \alpha }$ az anyagra jellemző hőmérsékleti együttható.

• PTC (pozitív hőmérsékletű együttható): pl. fémek,
• NTC (negatív): pl. félvezetők.

---

9. Mérés ohm-ban – eszközök

A multiméter az egyik leggyakoribb eszköz az ellenállás mérésére. Ohm skálán működik, jellemzően:

• kézi beállítás: pl. 200 Ω, 2 kΩ, 20 kΩ, stb.
• automatikus tartományválasztás.

---

10. Az ohm története

Az egységet Georg Simon Ohmról (1789–1854) nevezték el, aki 1827-ben publikálta híres művét, az „Ohm törvényét” tartalmazó könyvet. Az ő munkája fektette le a modern elektromosságtan alapjait.

Az ohm egység hivatalosan 1881-ben lett elfogadva a Nemzetközi Villamosmérnöki Kongresszuson.

---

11. Ohm és az impedancia

Az ohm nemcsak egyenáramú (DC) ellenállásra használható, hanem váltakozó áramú (AC) rendszerekben is, ahol a komplex impedanciát is ohmban mérjük.

$$Z=R+jX$$

ahol:

• ${\textstyle R}$: rezisztív ellenállás,
• ${\textstyle X}$: reaktancia (induktív vagy kapacitív),
• ${\textstyle j}$: képzetes egység.

---

12. Kapcsolódó egységek

Mennyiség	Képlet	SI-egység
Ellenállás	${\textstyle R=V/I}$	ohm (Ω)
Vezetőképesség	${\textstyle G=1/R}$	siemens (S)
Teljesítmény	${\textstyle P=V^{2}/R=I^{2}\cdot R}$	watt (W)
Energia	${\textstyle E=P\cdot t}$	joule (J)

---

13. Ellenállások sorban és párhuzamosan

Soros kapcsolás:

$$R_{\text{össz}}=R_{1}+R_{2}+\ldots +R_{n}$$

Párhuzamos kapcsolás:

$${\frac {1}{R_{\text{össz}}}}={\frac {1}{R_{1}}}+{\frac {1}{R_{2}}}+\ldots +{\frac {1}{R_{n}}}$$

---

14. Ellenállás a gyakorlatban

• Áramkör védelem: korlátozza az áramerősséget,
• Feszültségosztó: megosztja a feszültséget több komponens között,
• Jelalakítás: analóg szűrők, erősítők beállítása,
• Fűtés: pl. hősugárzókban a fűtőszál ellenállása miatt hő termelődik.

---

15. Összefoglalás

Az ohm (Ω) az elektromos ellenállás mértékegysége, amely alapvető fontosságú az elektronika, villamosságtan, fizika és technológia területén. Az ohm az a kapcsolat, amely szabályozza az áramot egy elektromos áramkörben, és meghatározza, hogy mekkora feszültség szükséges adott áramerősség eléréséhez. Georg Ohm munkássága óta ez a törvényszerűség az elektronika egyik alaptétele, és az ohm minden áramkörtervező és mérnök eszköztárának része.

További információk

• ohm - Szótár.net (en-hu)
• ohm - Sztaki (en-hu)
• ohm - Merriam–Webster
• ohm - Cambridge
• ohm - WordNet
• ohm - Яндекс (en-ru)
• ohm - Google (en-hu)
• ohm - Wikidata
• ohm - Wikipédia (angol)