ordít

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈordiːt]

Tárgyas ige

ordít

1. Hangosan kiabál, üvölt.

Származékok

• ordítás

• (igekötős alakok): | felordít | leordít | ráordít | túlordít | visszaordít | 

Fordítások

ember

albán: ulërij angol: howl, bellow cigány: ávrilijász cseh: výt finn: ulvoa francia: hurler héber: ילל‎ holland: huilen

latin: ululo német: heulen, brüllen román: urla spanyol: aullar szerbhorvát: urlati

szamár

angol: bray arab: نَهَقَ‎ (nahaqa) azeri: anqırmaq cseh: hýkat finn: kiljua, hirnua francia: braire galiciai: ornear görög: γκαρίζω (gkarízo) héber: נער‎ holland: balken izlandi: rymja katalán: bramar

latin: onco olasz: ragliare portugál: ornejar, zurrar spanyol: rebuznar szerbhorvát: njakati, revati