ostoba

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈoʃtobɒ]

Melléknév

ostoba (középfok ostobább, felsőfok legostobább)

Szinonimák

  1. buta, értelmetlen.

Származékok

  1. ostobaság.

Szinonimák

Etimológia: a steu gyökből, a latin stupeo, germán stob. Magánhangzó kerül előre, hogy ne cs-sedjen a hang, mint az asztal, istálló, egér esetjeiben is: steu gyök, mint taszít: steup: csép, germán staup

stamp: csámpál, germán stamp

stampa: csámpa, a melléknév

stauta: csata, germán stauta, ütközet

stunk: csonk, germán stunk

stukr, stukkr: csokor, germán stukr

stupeo: ostoba

stobar:csáb

csoda: stow, mint stauen, stutzen, stuntjan

Fordítások