pallér
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈpɒlːeːr]
Főnév
pallér
- Ácsok, kőművesek munkavezetője.
Etimológia
A német Polier szóból, ami a francia parler (a.m. beszélni) szóból ered. Utóbbi a középkori latin parabolare ige átvétele. Ez végső soron görög eredetű, lásd a parabola címszót.
Fordítások
- német: Maurerpolier (de) hn, Polier (de) hn