rakoncátlan

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈrɒkont͡saːtlɒn]

Melléknév

rakoncátlan

  1. A helyes magatartás szabályait, korlátait figyelembe nem vevő, fegyelmezetlen, szilajul, fékezhetetlenül rendetlenkedő <fiatalkorú személy v. ilyenekből álló csoport>. Rakoncátlan gyermek, kölyök, siheder.
  2. Ilyen személyre jellemző. Rakoncátlan viselkedés.
  3. Az ember irányításának engedelmeskedni nem akaró, szilaj, féktelen <háziállat, főleg ló>. Rakoncátlan csikó.

Etimológia

rakonca +‎ -tlan

Fordítások

További információk