rendít

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈrɛndiːt]

Ige

rendít

Származékok

• (igekötős alakok): | megrendít | 

Ragozás

rendít ragozása

Főnévi igenév			rendíteni
Befejezett melléknévi igenév			rendített
Folyamatos melléknévi igenév			rendítő
Beálló melléknévi igenév			rendítendő
Határozói igenév			rendítve
Ható ige			rendíthet
			én	te	ő, ön, maga	mi	ti	ők, önök, maguk
Kijelentő mód	Jelen idő	Alanyi	rendítek	rendítesz	rendít	rendítünk	rendítetek	rendítenek
		Tárgyas	rendítem én téged/titeket rendítelek	rendíted	rendíti	rendítjük	rendítitek	rendítik
	Múlt idő	Alanyi	rendítettem	rendítettél	rendített	rendítettünk	rendítettetek	rendítettek
		Tárgyas	rendítettem én téged/titeket rendítettelek	rendítetted	rendítette	rendítettük	rendítettétek	rendítették
Feltételes mód	Jelen idő	Alanyi	rendítenék	rendítenél	rendítene	rendítenénk	rendítenétek	rendítenének
		Tárgyas	rendíteném én téged/titeket rendítenélek	rendítenéd	rendítené	rendítenénk	rendítenétek	rendítenék
Felszólító mód	Jelen idő	Alanyi	rendítsek	rendíts vagy rendítsél	rendítsen	rendítsünk	rendítsetek	rendítsenek
		Tárgyas	rendítsem én téged/titeket rendítselek	rendítsd vagy rendítsed	rendítse	rendítsük	rendítsétek	rendítsék
Főnévi igenév ragozása			rendítenem	rendítened	rendítenie	rendítenünk	rendítenetek	rendíteniük