robbant

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈrobːɒnt]

Tárgyas ige

robbant

Származékok

• robbantás

• (igekötős alakok): | felrobbant | kirobbant | 

Ragozás

robbant ragozása

Főnévi igenév			robbantani
Befejezett melléknévi igenév			robbantott
Folyamatos melléknévi igenév			robbantó
Beálló melléknévi igenév			robbantandó
Határozói igenév			robbantva
Ható ige			robbanthat
			én	te	ő, ön, maga	mi	ti	ők, önök, maguk
Kijelentő mód	Jelen idő	Alanyi	robbantok	robbantasz	robbant	robbantunk	robbantotok	robbantanak
		Tárgyas	robbantom én téged/titeket robbantalak	robbantod	robbantja	robbantjuk	robbantjátok	robbantják
	Múlt idő	Alanyi	robbantottam	robbantottál	robbantott	robbantottunk	robbantottatok	robbantottak
		Tárgyas	robbantottam én téged/titeket robbantottalak	robbantottad	robbantotta	robbantottuk	robbantottátok	robbantották
Feltételes mód	Jelen idő	Alanyi	robbantanék	robbantanál	robbantana	robbantanánk	robbantanátok	robbantanának
		Tárgyas	robbantanám én téged/titeket robbantanálak	robbantanád	robbantaná	robbantanánk	robbantanátok	robbantanák
Felszólító mód	Jelen idő	Alanyi	robbantsak	robbants vagy robbantsál	robbantson	robbantsunk	robbantsatok	robbantsanak
		Tárgyas	robbantsam én téged/titeket robbantsalak	robbantsd vagy robbantsad	robbantsa	robbantsuk	robbantsátok	robbantsák
Főnévi igenév ragozása			robbantanom	robbantanod	robbantania	robbantanunk	robbantanotok	robbantaniuk