runko

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Finn

Kiejtés

  • IPA: /ˈruŋko/, [ˈruŋko̞]
  • rím: -uŋko
  • szótagolás: run‧ko

Főnév

runko

  1. törzs, fatörzs

Etimológia

Germán szó, tkp. *skrunko.