Ugrás a tartalomhoz

sejtmembrán

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈʃɛjtmɛmbraːn]

Főnév

sejtmembrán

  1. (gyógyszertan) A sejtmembrán (más néven plazmamembrán vagy sejthártya) egy rugalmas, félig áteresztő határolóréteg, amely körülveszi a sejtet, elválasztva azt a környezetétől, és szabályozva az anyagok be- és kiáramlását. Minden élő sejtet egy sejtmembrán vesz körül, függetlenül attól, hogy prokarióta vagy eukarióta. A sejtmembrán alapvető fontosságú a sejtek életfolyamataiban, mivel biztosítja a sejtek közötti kommunikációt, védi a sejt belső szerkezetét és fenntartja az ionkoncentráció egyensúlyát.

A sejtmembrán felépítése

  1. Foszfolipid kettős réteg:
    • A sejtmembrán alapja egy foszfolipid kettős réteg, amely a hidrofil (vízkedvelő) fejeket és hidrofób (víztaszító) farokrészeket tartalmazza. A foszfolipidek két rétege úgy helyezkedik el, hogy a hidrofób farokrészek befelé, a sejthártya belseje felé néznek, míg a hidrofil fejek kifelé, a sejten kívüli és belüli vizes környezet felé orientálódnak.
    • Ez a kettős réteg adja meg a sejtmembrán alapvető szerkezetét és teszi lehetővé, hogy a membrán rugalmas és félig áteresztő legyen.
  2. Fehérjék:
    • A sejtmembránba különféle fehérjék ágyazódnak be, amelyek különböző funkciókat látnak el. Vannak integráns (beágyazott) fehérjék, amelyek áthatolnak a membránon, és perifériás fehérjék, amelyek csak a membrán egyik oldalán helyezkednek el.
    • Ezek a fehérjék fontos szerepet játszanak az anyagtranszportban, a sejtek közötti kommunikációban és a receptorok működésében.
  3. Koleszterin:
    • Az állati sejtek membránjában koleszterinmolekulák is találhatók, amelyek stabilizálják a membránt, és szabályozzák annak folyékonyságát. A koleszterin csökkenti a membrán túlzott rugalmasságát, így segít megtartani annak szerkezetét különböző hőmérsékleti körülmények között is.
  4. Szénhidrátok:
    • A sejtmembrán külső felszínén található szénhidrátok, például glikoproteinek és glikolipidek kapcsolódnak a membrán fehérjéihez és lipideihez. Ezek a szénhidrátok részt vesznek a sejtek felismerésében, az immunválaszban és a sejtek közötti kommunikációban.

A sejtmembrán funkciói

  1. Anyagtranszport:
    • A sejtmembrán félig áteresztő, ami azt jelenti, hogy egyes anyagok szabadon átjuthatnak rajta, míg más anyagok számára átjárhatatlan. Ez az anyagcsere szabályozása szempontjából alapvető fontosságú.
    • Passzív transzport: Az anyagok diffúzióval (pl. oxigén, szén-dioxid) vagy ozmózissal jutnak át a membránon, anélkül hogy energiafelhasználásra lenne szükség.
    • Aktív transzport: Bizonyos molekulák, például ionok és nagyobb molekulák, csak ATP (energia) felhasználásával képesek átjutni a membránon, például ionpumpák és transzportfehérjék segítségével.
  2. Sejtek közötti kommunikáció és jelátvitel:
    • A sejtmembrán receptorfehérjéi érzékelik a környezet jeleit (például hormonokat, neurotranszmittereket), és továbbítják azokat a sejt belső részeihez, lehetővé téve a sejtek közötti kommunikációt és a külső hatásokra való reagálást.
  3. Sejtek felismerése és immunvédelem:
    • A sejtmembrán felszínén található szénhidrátláncok segítenek a sejtek azonosításában, így az immunrendszer meg tudja különböztetni a saját sejteket a kórokozóktól vagy idegen sejtektől. Ez fontos szerepet játszik az immunvédelemben és a szervezet saját struktúráinak felismerésében.
  4. Ozmózis és vízháztartás szabályozása:
    • A sejtmembrán szabályozza a víz be- és kiáramlását is, ami különösen fontos a növényi sejtekben, ahol a sejtmembrán és a sejtfal együttműködve segíti a sejtek turgorállapotának fenntartását.
  5. Védelem és elhatárolás:
    • A sejtmembrán elhatárolja a sejt belső környezetét a külső tértől, megvédi a sejtet a külső káros hatásoktól, és egy stabil belső környezetet biztosít, ahol az anyagcsere-folyamatok hatékonyan zajlanak.

A sejtmembrán specializált struktúrái és folyamatai

  1. Endocitózis és exocitózis:
    • A sejtmembrán lehetővé teszi nagyobb molekulák és anyagok bejutását és kiürítését is.
    • Endocitózis során a sejtmembrán bekebelezi az anyagokat, és hólyagokat képezve bejuttatja azokat a sejt belsejébe.
    • Exocitózis esetén a sejt belsejében található hólyagok tartalma a sejtmembránhoz fuzionálva a sejten kívülre jut.
  2. Folyadékmozaik modell:
    • A sejtmembrán struktúráját a folyadékmozaik modell írja le, amely szerint a foszfolipidek és fehérjék mozgékonyak a membránban, mintha egy folyékony közegben úsznának. Ez a szerkezet biztosítja a membrán rugalmasságát és dinamikus működését, amely lehetővé teszi az anyagok szabályozott áramlását és a jelátviteli folyamatokat.

Összegzés

A sejtmembrán a sejtek létfontosságú védelmi és szabályozó rendszere, amely elhatárolja a sejt belsejét a külső környezettől, és lehetővé teszi a szelektív anyagátvitelt. A foszfolipid kettős réteg, a fehérjék, a koleszterin és a szénhidrátok összhangban működnek, hogy fenntartsák a sejtek megfelelő működését, kommunikációját és stabilitását. A sejtmembrán kulcsszerepet játszik az anyagcsere-folyamatok szabályozásában, a sejtek közötti kommunikációban, a vízháztartás fenntartásában és a sejt külső védelmében.

Fordítások

Tartalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=sejtmembrán&oldid=3460573”