Ugrás a tartalomhoz

Space Shuttle

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
(space shuttle szócikkből átirányítva)

Angol


Főnév

Space Shuttle (tsz. Space Shuttles)

  1. (informatika) A Space Shuttle, vagyis űrrepülőgép, az Egyesült Államok emberes űrprogramjának egyik legjelentősebb technológiai vívmánya volt. A NASA által kifejlesztett és működtetett rendszer 1981 és 2011 között működött, és célja az volt, hogy egy újrahasználható űreszközzel olcsóbbá és gyakoribbá tegye az űrrepüléseket. A Shuttle nemcsak űrhajó, hanem komplex rendszer, amely egyesítette a rakéta, az űrhajó és a repülőgép jellemzőit.


A program célja és megszületése

Az Apollo–Holdprogram befejezése után a NASA új irányt keresett. Az 1960-as évek végén és a ’70-es évek elején a politikai és gazdasági környezet már nem tette lehetővé egy újabb grandiózus holdprogram indítását, ezért olyan rendszert akartak, amely többször is használható, képes embereket és rakományokat szállítani, valamint csökkenti az űrrepülések költségeit.

A Space Shuttle program hivatalosan 1972-ben indult el, amikor Richard Nixon elnök bejelentette a fejlesztését. A cél egy többcélú, újrahasználható jármű volt, amely képes műholdakat pályára állítani, karbantartani azokat, kutatásokat végezni és akár űrállomást építeni.


Felépítése és fő egységei

A Space Shuttle rendszer három fő részből állt:

  1. Orbiter (űrrepülőgép): Ez volt az a rész, ahol az űrhajósok tartózkodtak. Emellett itt kapott helyet a raktér, amely nagy rakományokat (pl. műholdak, űrállomás-modulok) szállított. Leszálláskor ez a rész tért vissza a Földre repülőgépként.
  2. External Tank (külső üzemanyagtartály): Narancssárga színű, az indításkor a főhajtóműveket ellátó folyékony hidrogént és oxigént tartalmazta. Az űrbe jutás után levált és elégett a légkörben.
  3. Solid Rocket Boosters (szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták): Két fehér henger az indítási szakaszhoz. Ezek az indítást követően kb. két perc múlva leváltak, ejtőernyőkkel a tengerbe estek, és újra felhasználhatók voltak.


Az űrrepülőgépek nevei

Összesen hat darab Shuttle űrrepülőgép készült el:

  • Enterprise (OV-101) – tesztváltozat, sosem repült az űrbe.
  • Columbia (OV-102) – az első űrrepülőgép, 1981-ben repült először.
  • Challenger (OV-099) – 1983–1986 között működött, tragédiával végződött.
  • Discovery (OV-103) – 39 küldetés, a legtöbbet használt Shuttle.
  • Atlantis (OV-104) – több ISS-küldetésben is részt vett.
  • Endeavour (OV-105) – a Challenger balesete után épült pótlásként.


Küldetések típusai

A Shuttle küldetései sokfélék voltak:

  • Műholdak pályára állítása és karbantartása (pl. Hubble-űrtávcső).
  • Űrállomások kiszolgálása: Mir, majd az ISS.
  • Tudományos kísérletek: Spacelab modullal, súlytalanságban végzett kutatások.
  • Rakományszállítás: nehéz eszközök, modulok, robotkarok.
  • Űrséták: szerelés, szerelvénycsere, szervizelés céljából.
  • Katonai küldetések (titkos DoD-missziók az 1980-as években).


Híres küldetések

  • STS-1 (1981): az első űrrepülés Columbia-val – történelmi indítás.
  • STS-7: első női amerikai űrhajós (Sally Ride).
  • STS-31: a Hubble űrtávcső pályára állítása (1990).
  • STS-61: Hubble javító küldetés (1993) – jelentős siker.
  • STS-135: az utolsó Shuttle-misszió (Atlantis, 2011).


Két tragédia

Challenger (1986)

  1. január 28-án a Challenger 73 másodperccel a felszállás után felrobbant, hét űrhajós – köztük Christa McAuliffe tanárnő – életét vesztette. A kiváltó ok egy hibás O-gyűrű volt, amely hideg időben nem zárt megfelelően. A baleset után két évre felfüggesztették a programot, és jelentős biztonsági átdolgozásokat vezettek be.

Columbia (2003)

  1. február 1-jén a Columbia a visszatérés során széthullott a légkörben, a legénység mind a hét tagja meghalt. A tragédiát az okozta, hogy az indításkor egy szigetelésdarab leszakadt, és kárt tett a bal szárny hővédő rendszerében. A belépéskor a forró plazma bejutott a szárnyba, és az űrrepülő megsemmisült. Ismét felfüggesztették a Shuttle-programot, és felülvizsgálták a repülésbiztonságot.


A program vége és öröksége

A Columbia-baleset után világossá vált, hogy a Shuttle nem hozta be a hozzá fűzött reményeket: a repülések drága, veszélyes és technológiailag túl bonyolult formái maradtak. Ahelyett, hogy olcsóbbá tették volna az űrutazást, az egyes küldetések költsége elérte az 500 millió – 1 milliárd dollár közötti összeget.

2004-ben George W. Bush bejelentette, hogy a Shuttle-programot 2010-ig leállítják. Az utolsó küldetést, az STS-135-öt, 2011. július 8-án indították, ezzel lezárva a program három évtizedes történetét.

A Shuttle-korszak vége után az USA nem rendelkezett saját emberes űrjárművel – az űrhajósokat évekig orosz Szojuz kapszulákkal juttatták az ISS-re. Később a SpaceX Crew Dragon és a Boeing Starliner fejlesztése hozta vissza az amerikai űrindításokat.


Értékelés és jelentőség

A Space Shuttle program:

Előnyei:

  • Komplex, újrahasználható rendszer – forradalmi koncepció.
  • Emberek és nagyméretű rakomány együtt történő szállítása.
  • Hubble űrtávcső, ISS moduljai, Spacelab stb.
  • Űrséták, javító küldetések, karbantartás.

Hátrányai:

  • Drága karbantartás és indítás.
  • Komplexitás → nagyobb hibalehetőség.
  • Két halálos baleset, 14 ember elvesztése.
  • Nem hozta el az ígért “olcsó űrrepülést”.


Örökség és emlékezet

A Shuttle az emberes űrrepülés aranykora volt. Több mint 135 küldetés, 355 különböző űrhajós, több mint 1300 nap az űrben – ez volt a világ első és mindmáig egyetlen szárnyas, visszatérő űreszköze, amely embereket szállított.

A megmaradt példányokat múzeumokban állították ki:

  • Discovery – Smithsonian Intézet, Washington D.C.
  • Atlantis – Kennedy Space Center, Florida.
  • Endeavour – California Science Center, Los Angeles.
  • Enterprise – Intrepid Sea, Air & Space Museum, New York (bár ez nem repült az űrben).


Összegzés

A Space Shuttle a NASA történetének egyik legambiciózusabb projektje volt. Bár céljai közül nem mindent tudott teljesíteni, örökre megváltoztatta az emberes űrrepülés technológiáját, kultúráját és hatókörét. Az általa épített Nemzetközi Űrállomás, a Hubble űrtávcső, az űrséták forradalma és a többszöri űrutazás eszméje a mai napig inspirálja a modern űrkutatást – akár a SpaceX, akár a NASA Artemis programjain keresztül.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Space_Shuttle&oldid=3508234”