székhely

Magyar

Főnév

székhely

1. Hatóság, intézmény stb., ill. méltóságot viselő személy állandó tartózkodási és működési helye.

   Megyei székhely, a vállalat székhelye.

Etimológia

szék + hely

Fordítások

Tartalom

ANGOL: seat (en) CSEH: sídlo (cs) (n.) ESZPERANTÓ: sidejo (eo) FINN: istuntopaikka (fi) FRANCIA: siège (fr) (m.) HOLLAND: zetel (nl) (u.) JAPÁN: 中枢 (ja) (ちゅうすう, chūsū) KATALÁN: seu (ca) (f.)

MACEDÓN: седиште (mk) (n.) NÉMET: Sitz (de) (m.) OLASZ: capoluogo (it) (m.) PORTUGÁL: sede (pt) SPANYOL: sede (es) (f.)

Ragozás

székhely ragozása eset/szám egyes szám többes szám alanyeset székhely székhelyek tárgyeset székhelyet székhelyeket részes eset székhelynek székhelyeknek -val/-vel székhellyel székhelyekkel -ért székhelyért székhelyekért -vá/-vé székhellyé székhelyekké -ig székhelyig székhelyekig -ként székhelyként székhelyekként -ul/-ül - - -ban/-ben székhelyben székhelyekben -on/-en/-ön székhelyen székhelyeken -nál/-nél székhelynél székhelyeknél -ba/-be székhelybe székhelyekbe -ra/-re székhelyre székhelyekre -hoz/-hez/-höz székhelyhez székhelyekhez -ból/-ből székhelyből székhelyekből -ról/-ről székhelyről székhelyekről -tól/-től székhelytől székhelyektől

székhely birtokos ragozása birtokos egy birtok több birtok az én székhelyem székhelyeim a te székhelyed székhelyeid az ő/ön/maga az önök/maguk székhelye székhelyei a mi székhelyünk székhelyeink a ti székhelyetek székhelyeitek az ő székhelyük székhelyeik

Gyakoriság

• 2

Forrás

• Magyar Értelmező Kéziszótár (ISBN 963 05 8416 6)