székhely

Magyar

Főnév

székhely

1. Hatóság, intézmény stb., ill. méltóságot viselő személy állandó tartózkodási és működési helye.

   Megyei székhely, a vállalat székhelye.

Etimológia

szék + hely

Fordítások

Tartalom

ANGOL: seat CSEH: sídlo n ESZPERANTÓ: sidejo (eo) FINN: istuntopaikka FRANCIA: siège (fr) m HOLLAND: zetel (nl) c JAPÁN: 中枢 (ja) (ちゅうすう, chūsū) KATALÁN: seu (ca) f

MACEDÓN: седиште n (sedište) NÉMET: Sitz m OLASZ: capoluogo m PORTUGÁL: sede SPANYOL: sede f

Ragozás

székhely ragozása eset/szám egyes szám többes szám alanyeset székhely székhelyek tárgyeset székhelyet székhelyeket részes eset székhelynek székhelyeknek -val/-vel székhellyel székhelyekkel -ért székhelyért székhelyekért -vá/-vé székhellyé székhelyekké -ig székhelyig székhelyekig -ként székhelyként székhelyekként -ul/-ül - - -ban/-ben székhelyben székhelyekben -on/-en/-ön székhelyen székhelyeken -nál/-nél székhelynél székhelyeknél -ba/-be székhelybe székhelyekbe -ra/-re székhelyre székhelyekre -hoz/-hez/-höz székhelyhez székhelyekhez -ból/-ből székhelyből székhelyekből -ról/-ről székhelyről székhelyekről -tól/-től székhelytől székhelyektől

székhely birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	székhelyem	székhelyeim
a te	székhelyed	székhelyeid
az ő/ön/maga az önök/maguk	székhelye	székhelyei
a mi	székhelyünk	székhelyeink
a ti	székhelyetek	székhelyeitek
az ő	székhelyük	székhelyeik

Gyakoriság

• 2

Forrás

• Magyar Értelmező Kéziszótár (ISBN 963 05 8416 6)