székhely

Magyar

Főnév

székhely

1. Hatóság, intézmény stb., ill. méltóságot viselő személy állandó tartózkodási és működési helye.

   Megyei székhely, a vállalat székhelye.

Etimológia

szék + hely

Fordítások

Tartalom

ANGOL: seat CSEH: sídlo n ESZPERANTÓ: sidejo (eo) FINN: istuntopaikka FRANCIA: siège (fr) m HOLLAND: zetel (nl) c JAPÁN: 中枢 (ja) (ちゅうすう, chūsū) KATALÁN: seu (ca) f

MACEDÓN: седиште n (sedište) NÉMET: Sitz m OLASZ: capoluogo m PORTUGÁL: sede SPANYOL: sede f

Ragozás

székhely ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	székhely	székhelyek
tárgyeset	székhelyet	székhelyeket
részes eset	székhelynek	székhelyeknek
-val/-vel	székhellyel	székhelyekkel
-ért	székhelyért	székhelyekért
-vá/-vé	székhellyé	székhelyekké
-ig	székhelyig	székhelyekig
-ként	székhelyként	székhelyekként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	székhelyben	székhelyekben
-on/-en/-ön	székhelyen	székhelyeken
-nál/-nél	székhelynél	székhelyeknél
-ba/-be	székhelybe	székhelyekbe
-ra/-re	székhelyre	székhelyekre
-hoz/-hez/-höz	székhelyhez	székhelyekhez
-ból/-ből	székhelyből	székhelyekből
-ról/-ről	székhelyről	székhelyekről
-tól/-től	székhelytől	székhelyektől

székhely birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	székhelyem	székhelyeim
a te	székhelyed	székhelyeid
az ő/ön/maga az önök/maguk	székhelye	székhelyei
a mi	székhelyünk	székhelyeink
a ti	székhelyetek	székhelyeitek
az ő	székhelyük	székhelyeik

Gyakoriság

• 2

Forrás

• Magyar Értelmező Kéziszótár (ISBN 963 05 8416 6)